Denník N

Forró Krisztián: Nem egyeztetünk a Fidesszel az ukrajnai háborúról, Putyint agresszornak tartjuk

Foto N - Vladimír Šimíček
Foto N – Vladimír Šimíček

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke elítéli Putyin katonai agresszióját, de nem ért egyet azzal, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának.

Slovenskú verziu tohto textu nájdete tu.

Fizessen elő a Napunkra, a Denník N magyar verziójára itt.

Kövesse a Napunk, a Denník N magyar projektjének Facebook-oldalát.

Forró Krisztián néhány hónapja értesült arról, hogy az ukrán hatóságok kitiltották őt az ország területéről, mivel állítólag megszegte az ukrán választási törvényt. Most azt mondja, az agresszió előtti Ukrajna egy másik Ukrajna volt, és most a segítségre kell összpontosítani. Azt viszont ellenzi, hogy fegyvereket küldjünk a harcoló ukránoknak.

Az interjúból kiderül:

  • mit gondol Forró Krisztián arról, hogy pártja egyik platformja oroszbarát tartalmakat is terjeszt,
  • miért ellenzi az Ukrajnába történő fegyverszállítást,
  • egyetért-e a kijelentéssel, miszerint a Felvidék Orbánnal van,
  • mit vár a magyarországi választásoktól.

Hogyan értesült az ukrajnai háború kitöréséről?

Épp szabadságon voltam aznap, amikor reggel eljutott hozzám a hír. Ha a háborúról beszélünk, tegyük mindjárt az elején világossá, hogy itt agresszióról van szó, Oroszország lerohanta Ukrajnát. Ez az agresszió mindenképp elítélendő. Mi aznap mindjárt kiadtunk egy nyilatkozatot, amelyben elítéltük az agressziót. A múltban is mindig kifejeztük, hogy tiszteletben tartjuk Ukrajna területi integritását. Ez továbbra is érvényes, a háború soha nem lehet megoldás semmiféle problémára.

Az ön helyzete némiképp specifikus, mert épp néhány hónapja derült ki, hogy Ukrajna kitiltotta önt az ország területéről. Hogyan befolyásolta ez az eset azt, ahogy ön a jelenlegi konfliktusra tekint?

Erre a konfliktusra úgy tekintek, hogy ez egy agresszió. Az agresszió előtti Ukrajna egy másik Ukrajna volt. Most más helyzet van. Emberek halnak meg, emberek menekülnek, és keresik a boldogulásukat máshol. Mindenképpen segíteni kell azoknak, akik kénytelenek elhagyni a szülőföldjüket, szülőházukat. Azzal is tisztában vagyunk, hogy segíteni kell a kárpátaljai nemzettestvéreinken is. Nemcsak magyarok élnek ott, hanem ugyanúgy például szlovákok is. A Szövetség próbál segíteni a menekülteknek, a határ melletti településeknek, hogy azok a menekülteket segíteni tudják, és az Ukrajnában élő magyaroknak és más bajba jutott polgároknak is. A Szövetség hálózata, a Dél- és Kelet-Szlovákiában működő ötszáz szervezetünk egy olyan erő, amellyel tudunk segíteni. A határ menti településeken lévő polgármestereinknek köszönhetően tudjuk, mire van szükség. Küldtünk pokrócokat, játékokat, tartós élelmiszert. Most gyógyszerekre van szükség elsősorban. Azon dolgozunk, hogy a segítségnyújtás koordináltan történjen.

Ön tehát nem ért egyet azokkal, akik azt állítják, hogy az orosz támadás annak is a következménye volt, ahogy Ukrajna a kisebbségeivel bánt.

Ismétlem: a háború semmilyen problémára nem megoldás. Ha gond van, azt meg kell oldani, de elsősorban tárgyalásokkal. Mindenképpen a békés megoldást kell keresni.

A háború kitörése után néhány nappal szlovákiai magyar értelmiségiek egy csoportja kiadott egy nyilatkozatot, amelyben elítélték a háborút, és felszólították a szlovákiai magyar politikusokat, hogy ne Budapest eligazítására várva nyilatkozzanak ebben a kérdésben. Arra is utaltak, hogy a Szövetség ön által is említett nyilatkozatával is meg kellett várni Budapest első reakcióit.

Elnézést, de reggel érkeztek a hírek a háborúról, mi pedig délben már kiadtuk a nyilatkozatunkat, amelyben elítéltük az agressziót. Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt a Szövetség álláspontja ezzel kapcsolatban. Ami az értelmiségiek felszólítását illeti, azt szeretném megkérdezni, hol voltak ezek az értelmiségiek, amikor Čaputová elnök asszony nem vétózta meg az állampolgársági törvényt, és nem továbbította az Alkotmánybíróságnak egyszer s mindenkorra tisztázandó, hogy összhangban van-e az alkotmánnyal. A kettős állampolgárságról szóló törvény nyilvánvalóan az itt élő magyarokat sújtja, ők nem vehetik fel szabadon a kettős állampolgárságot.

Fotó – Vladimír Šimíček

Nem vagyok biztos benne, hogy ez a két ügy ugyanolyan fajsúlyú.

Valószínűleg nem. Én csak kérdezem, hogy akkor miért nem tették fel ezt a kérdést.

Egyeztetnek bármilyen módon a Fidesszel az ukrajnai helyzetről?

Mi a mi szempontunkból kezeljük az ukrajnai helyzetet, nem egyeztetünk Magyarországgal ezekről a kérdésekről. Akikkel egyeztetünk, azok a kárpátaljai nemzettársaink, akikkel állandó kapcsolatban vagyunk, hogy tudjuk, miben segíthetünk nekik.

Kövesse a Napunk, a Denník N magyar projektjének Facebook-oldalát.

Azon a napon, amikor Vlagyimir Putyin elismerte a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, a Szövetség MKP-platformja kitett a Facebook-oldalára egy térképet arról, hogy Ukrajna mely részein élnek orosz ajkú állampolgárok. Mintha ezzel relativizálni akarták volna Oroszország döntését ezekről a szakadár területekről. Hogyan magyarázza ezt?

Ami az MKP-platform facebookos kommunikációját illeti, tudtommal nem volt ott vélemény és nem jelent meg orosz propagandaszöveg, ahogy azt valakik interpretálni próbálják. Hogy ezt hogyan gondolja az MKP platformja, azt tőlük kell megérdezni.

Ha jól tudom, ön is az MKP-platform tagja.

Így van, de én a Szövetség elnöke vagyok, és a szövetségi álláspontot képviselem. Ezzel kapcsolatban elég nyilvánvalóan kifejtettük az álláspontunkat.

Volt több hasonló posztja is az MKP-platformnak, például Nógrádi György nézeteit is népszerűsítették. Nógrádi egy olyan szakértő, akiről tudjuk, hogy oroszbarát nézeteket is propagál a magyar köztévében is. Hogyan tudja ezt összeegyeztetni a Szövetség álláspontjával a háború elítéléséről?

Azzal, hogy valaki különböző nézeteket mutat be, még nem feltétlenül azonosul ezekkel a nézetekkel. Kicsit szomorúan tapasztalom, hogy ugyanazok próbálják most megmondani, hogy mi a megfelelő kommunikáció, akik annak idején azt mondták, hogy a szólásszabadság mennyire fontos, és Oroszország próbálja elnyomni a szólásszabadságot. Mint például a köztársasági elnök asszony, aki egy Facebook-posztban megmondta, mik azok a kritériumok, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy valaki oroszbarát propagandát terjeszt. Úgy tűnik, ezek az orosz módszerek a másik oldalon is megjelentek. Említhetném azt a Facebook-posztot is, amelyben arra hívtam fel a figyelmet, hogy néhányan azon dolgoznak, hogy az S-300-as légvédelmi rendszert Szlovákia átadja Ukrajnának. Ennek kapcsán tudatosítani kell, hogy ez oda is vezethet, hogy Szlovákiában is óvóhelyekre kell majd menekülniük az embereknek, vagy elhagyniuk az országot. Ezt a posztomat a facebook néhány órán belül törölte.

Egyelőre senki nem ígérte oda ezt a légvédelmi rendszert Ukrajnának.

Ezt értem, ezért mondtam, hogy ha valaki azon dolgozik, hogy ez megtörténjen, tisztában kell lennie a lehetséges következményekkel.

Visszatérnék még Nógrádi Györgyhöz, akinek egy olyan kijelentése is volt, miszerint Ukrajna kezdte a háborút. Ön szerint az rendben van, hogy ilyen típusú kommunikációt is népszerűsít az MKP-platform Facebookja?

Ahogy mondtam, a Szövetség álláspontja teljesen nyilvánvaló.

Akkor miért ad teret az orosz propagandát ennyire egyértelműen támogató megnyilvánulásoknak vagy szereplőknek?

Van egy szövetségi álláspont. Ha úgy érzi, ez nincs összhangban az MKP-platforméval, az MKP-platform elnökénél kell érdeklődnie.

Ön mint a Szövetség elnöke a felettese az MKP-platform elnökének.

Ez így van. Ahogy mondtam, ezzel kapcsolatban teljesen egyértelmű és nyilvánvaló az álláspontunk. Az, hogy az MKP-platform Facebook-oldalán más vélemény is megjelenik, az nem azt jelenti, hogy az a Szövetség véleményével összhangban van.

Így viszont nehéz eldönteni, melyik a Szövetség véleménye, mikor az egyes platformok különböző dolgokat kommunikálnak.

Most már sokadszor ismétlem, de nem probléma. A Szövetség elnökségének volt egy álláspontja. Az elnökségben kilenc MKP-platformos tag van, és a másik két platform tagjai is ott vannak. Ez egy elnökségi döntés volt. Az MKP-platform elnökségi tagjai is megszavazták.

Az egyik, Magyarország által támogatott és a Szövetséghez közel álló portál is furcsa dolgokat tett közzé az ukrajnai háború kirobbanása után. A felvidék.ma egyes cikkeiben Szlovákiát háborús uszítónak nevezték vagy éppen Kárpátaljának a Magyarországhoz való csatolásáról elmélkedtek mint reális forgatókönyvről. Ön szerint szerencsés, hogy egy Magyarország által finanszírozott és a Szövetség politikusaihoz is kötődő médium ilyen módon kezeli ezt a helyzetet?

Azt az egyes médiumoknak kell tudniuk, mi az, amit közvetíteni szeretnének a választók felé. Amennyiben ön úgy érzi, a felvidék.ma egyes cikkei vagy posztjai nem megfelelőek, ezzel hozzájuk kell fordulni.

Az nyilvános dolog, hogy ez a portál kötődik egykori MKP-s, ma a Szövetségben működő politikusokhoz.

Ilyen alapon bárkit bárkivel össze lehet kötni, Szlovákia egy kis ország, és a felvidéki magyarság egy kis közösség. A vélemény- és szólásszabadság mellett ki kell állni.

Önt tehát nem zavarják ezek az írások.

Én nem olvastam ezeket az írásokat, amikre utal.

Fotó – Vladimír Šimíček

Beszéljünk egy kicsit a szlovák kormány háborúra adott reakcióiról. Ön szerint helyesen reagált a szlovák kormány?

Én nagyon örülök, hogy a szlovák kormány egységesen lépett fel abban az értelemben, hogy elítélte az agressziót. Nagyon ritka az ilyen pillanat, amikor a kormány valamiben egyetért. Ez egy ilyen pillanat volt, ami mindenképpen pozitívum. Amit viszont negatívumnak tartok, az az, ahogy kezelte és jelenleg is kezeli ezt a helyzetet. Én ott voltam mindjárt az első napokban a határnál, és láttam, mi történik ott. Ha akkor nem lettek volna ott az önkéntesek és a polgármesterek, akik azon dolgoztak, hogy a menekültáradatot zökkenőmentesen kezeljék, könnyen lehet, hogy egy humanitárius katasztrófa következik be.

Ki a felelős ön szerint ezért?

Szerencsére nem történt katasztrófa. De ez csak az önkénteseknek és a polgármestereknek köszönhető. Nem a kormány intézkedéseinek köszönhetően, hanem azok ellenére nem történt katasztrófa. A kormány akkor is és jelenleg is rosszul kezelte a helyzetet. Jelenleg sincs felkészülve az infrastruktúra.

Nem lát tehát javulást?

Egyáltalán nem. Van egy kormányfőnk, Eduard Heger, akinek három hétig tartott, míg felkereste a határt. Fontosabb volt neki, hogy Brüsszelbe utazzon és a feleségével a Vatikánba ahelyett, hogy megnézte volna, mi a helyzet a keleti végeken. Ezt nem lehet Pozsonyból megoldani, el kell menni az emberekhez, meg kell nézni, mi a helyzet, és úgy lehet segíteni a régiókon. Igor Matovič elment keletre, hogy megnézze a közkonyhákat, és azokon próbált segíteni, akik a saját eszközeikkel főznek odakint. Amikor megkérdezték tőle, hol vannak a beígért felszerelések, azt mondta, kommunikációs hiba történt. Az emberek viszont arra voltak kíváncsiak, hol vannak az eszközök, amelyekre szükségük van a segítségnyújtáshoz. Fejetlenséget látunk, de ezt láttuk a Covid-tesztelésnél és az oltásnál is. Ez a kormány nem áll helyt sem békeidőkben, sem ilyen nehéz időkben. Ez probléma, és probléma lehet a következő időszakban is, mert a kormány nincs felkészülve a menekülthelyzetre. Egyre több menekült van itt, akiket el kell helyezni, és kezdeni kell velük valamit a rendszeren belül. Nem mindenki utazik tovább, egy részük itt marad. Néhányan betegségeket hoznak, ami szintén probléma lehet. Most még családoknál laknak, de ha ez további hetekig, hónapokig fog tartani, az feszültségekhez vezet. Ha nem lesz megfelelőképpen kezelve ez a helyzet, azzal ismét a szélsőségesek malmára hajtják a vizet, ami senkinek sem jó.

Szlovákia fegyverszállítmányokkal is támogatja Ukrajnát. Ön szerint ez helyes eljárás?

Véleményem szerint fegyverekkel nehéz békét teremteni. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy Szlovákia fegyvereket szállítson Ukrajna területére. Ezzel a saját állampolgárait veszélyezteti.

Hogyan?

Könnyen lehet, hogy ez választ fog kiváltani a másik fél részéről, ami nem feltétlen lesz békés. Azt viszont el kell mondani, hogy minden békés eszközt, beleértve a szankciókat is, meg kell ragadni az agresszorra való nyomásgyakorláshoz. 2014-ben volt egy lehetőség, amikor kiállhattunk volna egységesen az Európai Unió keretében. Sajnos akkor nem voltunk egységesek. Nagyon sok ország az Európai Unión belül sajnos fegyvereket szállított Oroszországnak, és látjuk, hogy ez hova vezetett.

Kövesse a Napunk, a Denník N magyar projektjének Facebook-oldalát.

Nem gondolja, hogy ha az áldozatot, a megtámadottat nem segítjük fegyverekkel, azzal az agresszort erősítjük?

Az agresszió mindig újabb agressziót szül. Így egy spirálba kerülünk. Békés úton kell megoldani a helyzetet. Mi járunk keletre, és tudom, hogy ott az emberek félnek. Nemrég ugyebár a lengyel határtól harminc kilométerre támadtak meg egy tábort. Keleten aggódnak, hogy az ő életüket is veszélyeztetheti egy hasonló támadás.

A régióban Magyarország az az ország, amely nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Ön szerint akkor helyes döntést hozott a magyar kormány ebben a kérdésben?

Egyetértek azzal, hogy ne szállítsunk fegyvereket. Magyarország volt egyébként az egyik olyan állam, amely 2014 óta nem szállított fegyvereket Oroszországnak.

Orbán Viktor elítélte az orosz támadást, de Vlagyimir Putyint nem bírálja olyan élesen, mint a többi kormányfő a régióban. Ön mit szól ehhez?

Én korábban is elmondtam, hogy az, hogy Putyin lerohanta Ukrajnát, elítélendő dolog és agresszió.

Az ön számára tehát nem jelent gondot kimondani, hogy Vlagyimir Putyin agresszor?

Nem jelent gondot.

Mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor ezt nem mondja ki?

Ezt tőle kellene megkérdeznie.

Most az ön véleményére vagyok kíváncsi erről.

Én elmondtam a saját véleményemet.

Magyarországnak erről a viselkedéséről tehát önnek nincs véleménye.

Magyarország védeni akarja a polgárait. Mindent megtesz azért, hogy a polgárai megfelelő védelemben és biztonságban részesüljenek. Ugyanezt kell tennie természetesen a szlovák államnak is. Magyarország úgy döntött, hogy ezt az utat választja, a polgárok pedig majd kinyilvánítják a véleményüket, mennyire értenek vagy nem értenek ezzel egyet.

Ön szerint ha élesebben bírálná Vlagyimir Putyint és kijelentené, hogy agresszor, ezzel veszélybe sodorná Magyarország polgárait?

Orbán Viktor, tekintettel arra, hogy ő Magyarország kormányfője, valószínűleg jobban ismeri ezt a helyzetet nálam, és ezért hozott ilyen döntést.

Elgondolkodott-e azon, hogy a magyar történelemben is voltak olyan helyzetek, például 1849-ben vagy 1956-ban, amikor a magyarok is a külföldi segítségre vártak az orosz agresszorral szemben? Nem hasonló helyzetben vagyunk mi most, amikor segíthetünk Ukrajnának?

Szerkesztő úr, elnézést, a kettőt nem lehet összehasonlítani. Most arról beszélünk, hogy kitörhet a harmadik világháború.

1956-ban is volt egy ilyen kockázat.

Még egyszer mondom: nem játszhatunk emberéletekkel, és nem viselkedhetünk úgy, mintha csak bábuk lennének a sakktáblán. Itt emberekről van szó, és Szlovákia lakosainak az életéről is szó lehet. Nagyon megfontoltan és felelősségteljesen kell tudni dönteni.

Beszéljünk egy kicsit a magyarországi választásokról. Ön részt vett a Békemeneten március 15-én?

Március 15-én Pozsonyban voltam és koszorúztam.

Korábban azt nyilatkozta nekünk, hogy a Szövetség nem fog bekapcsolódni a magyarországi választási kampányba. A Szövetség egyes szervezetei ugyanakkor ott voltak a Békemeneten, és támogatólag nyilatkoztak róla. Hogyan lehet ezt a kettőt összeegyeztetni?

Mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani, ezzel szerintem ön is egyetért. Néhányan azzal fejezték ki a szimpátiájukat és az egyetértésüket Orbán Viktor politikájával, hogy elmentek a Békemenetre.

Ez nem a választási kampányba való bekapcsolódás?

Szerintem teljesen rendben van, ha valaki kinyilvánítja a véleményét, főleg egy ilyen helyzetben, amikor a békére törekszünk, és ez egy Békemenet volt.

A Felvidék Orbánnal van – ezt is kiposztolta a Szövetség MKP-platformja. Ez elég markáns véleménynyilvánítás. Ez se a kampányba való bekapcsolódás?

Nézze, a jelenlegi magyar kormány tette a legtöbbet a külhoni magyarokért, és a jelenlegi nemzetpolitika nyújtotta a legtöbb segítséget bárhol, ahol magyarok élnek a világban. A külhoni magyarok megmaradása és gyarapodása szempontjából nagyon fontos, hogy ez a nemzetpolitikai irányvonal folytatódjon. Azt a véleményt nyilvánították itt ki, hogy szeretnék, ha ez a nemzetpolitika folytatódna.

Ön tehát egyetért ezzel a véleménynyilvánítással?

Mindenképp egyetértek azzal, hogy a nemzetpolitika szempontjából ez a kormány tette a legtöbbet a külhoni magyarokért. Ezt többször is elmondtam már. Én is örülnék neki, ha ez folytatódna.

Tehát egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a Felvidék Orbánnal van.

Egyetértek azzal, hogy ennek a nemzetpolitikai irányvonalnak folytatódnia kellene.

Hogyan értékeli a magyar ellenzéket? Márki-Zay Péter méltó ellenfele Orbán Viktornak a kampányban?

Elnézést, de én ezzel nem foglalkozom.

Gondolom, azért figyeli az eseményeket, és érdekli, mi zajlik Magyarországon.

Igen, és természetesen kíváncsian várom a választásokat. Ami az egyik oldalon van, azt ismerjük és tudjuk, mi mindent hoz nemzetpolitikai szempontból a külhoni magyaroknak. A másik oldal egy nagy kérdőjel. Azt láttuk, a baloldal részéről milyen lépések voltak a múltban, és az nagyon sok magyarnak nem tetszett.

Találkozott vagy kommunikált valaha Márki-Zay Péterrel?

Nem.

Nem is kereste önt?

Nem.

Fotó – Vladimír Šimíček

Ahhoz mit szól, hogy a Fidesz azt terjeszti az ellenzékről és jelentős részben erre építi a kampányát, hogy az ellenzék magyar katonákat küldene Ukrajnába, ami valójában soha nem hangzott el.

Az ellenzék feladata, hogy ezt megcáfolja és elmagyarázza a választóknak, ha ez nem így van.

Ön szerint Magyarország nem fogja elszigetelni magát a következő időszakban az oroszokkal ápolt kapcsolatai miatt?

Ezt az elkövetkező időszak fogja megmutatni.

Ön szerint nem áll fenn ennek a kockázata?

A kormány szerintem minden lépésével azon van, hogy az állampolgárai számára a legjobb helyzetet biztosítsa. Azt látjuk, hogy a gazdasági növekedés Magyarországon pozitív tendenciát mutat. Az, hogy mi fog következni, mindenki számára kérdéses, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Egy új korszak következik a háború miatt, amelyben nagyon sok a bizonytalanság. Látjuk, hogy gondok lesznek a gabonahiánnyal, az élelmiszerárak az egekbe fognak szökni. Vasérc és más ércek szempontjából Ukrajna komoly nyersanyagforrás, ezekkel is problémák lesznek.

Az energiaforrások kapcsán jelenleg egész Európában vita folyik arról, mennyiben kellene az egyes országoknak leválniuk Oroszországról. Szlovákia az egyik legkiszolgáltatottabb ország ezek a téren. Önöknek mi ebben az álláspontja?

Soha nem jó, ha valakitől függünk. Ez a helyzet az energiaellátással is. Mindent meg kell tenni azért, hogy Szlovákia ne egy beszállítótól függjön, Ahogy mondani szokás, nem stabil az a szék, amelynek nincs legalább három lába. Mindent meg kell tenni azért, hogy Szlovákia energiaellátás terén függetlenné váljon.

Oroszországtól.

Nemcsak Oroszországtól. Az a fontos, hogy több lábon álljunk.

Nem Oroszországtól kellene elsősorban függetlenedni, mivel épp elindított egy háborút a szomszédunkban?

Az, hogy Oroszországtól, az természetes. De a jövőben azt kell elérnünk, hogy ne kerüljünk ilyen kiszolgáltatott helyzetbe.

Magyarország azt mondja, az energiaügyeket nem érinthetik a szankciók, és semmi jelét nem mutatják annak, hogy függetlenedni akarnának Oroszországtól ezen a téren. Ön szerint ez egy előremutató politika?

Minden kormánynak az a feladata, hogy a saját polgárainak biztonságot és megfelelő ellátottságot biztosítson. Magyarország ezt az utat választotta, és majd az idő fogja megmutatni, hogy ez az út megfelelő-e.

Várható az, hogy a választások után ez a fajta hozzáállás vagy retorika megváltozik Magyarországon is?

Meglátjuk, mi történik április 3-án, és utána kiderül, megváltozik-e a retorika.

Ön honnan fogja figyelemmel követni a magyarországi választások eredményeit?

Épp szabadságon leszek akkor, és még nem tudom, hogyan fog alakulni az az estém.

Fizessen elő a Napunkra, a Denník N magyar verziójára itt.

Ak má pre vás práca našich novinárov pred prezidentskými voľbami väčšiu hodnotu, ako je cena predplatného, môžete ich podporiť aj darom. Vopred ďakujeme 🫶

Máte pripomienku alebo ste našli chybu? Prosíme, napíšte na [email protected].

Magyarul a Denník N-ben

Slovensko

Teraz najčítanejšie