Denník N

Orbán az elsöprő Fidesz-győzelem után: Nemcsak a baloldal ellen kellett megküzdeni, hanem az ukrán elnök ellen is

TASR/Duna/MTI
TASR/Duna/MTI

Orbán Viktor marad Magyarország miniszterelnöke. A Fidesz alkotmányos többséget szerzett a magyar Országgyűlésben.

Slovenskú verziu tohto textu nájdete tu.

Fizessen elő a Napunkra, a Denník N magyar verziójára itt.

Kövesse a Napunk, a Denník N magyar projektjének Facebook-oldalát.

„Ez a győzelem azért is marad majd emlékezetes talán életünk végéig, mert most kellett a legnagyobb túlerővel megküzdeni. A baloldal itthon, a nemzetközi baloldal körös-körül, a brüsszeli bürokraták, a Soros-birodalom minden pénze és szervezete, a nemzetközi fősodratú média és a végén még az ukrán elnök is. Ennyi ellenfelünk egyszerre még sosem volt” – mondta győzelmi beszédében Orbán Viktor Budapesten. Köszönetet mondott nemzetközi partnereinek, akik közt Szlovákiát is megemlítette.

Orbán először indult a választásokon az egységesült, hatpárti ellenzéki pártszövetséggel szemben, amely viszont nem ért el jobb eredményt, mint az ellenzéki pártok a legutóbbi, 2018-as választásokon, amikor a Fidesz ugyancsak kétharmados többséget szerzett. Az MSZP–DK–Jobbik–Momentum–LMP–Párbeszéd koalícióját Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette, akinek viszont nem sikerült győznie saját választókörzetében, Hódmezővásárhelyen sem.

„Az emberek jelentős részét csak az agymosás, a propaganda érte el” – kommentálta az eredményt Márki-Zay, aki elismerte az ellenzék vereségét.

Az Országgyűlésbe bekerült a Jobbikból 2018-ban kivált szélsőjobboldali mozgalom, a Mi Hazánk is.

A választási részvétel elérte a 69,5 százalékot, ami alig valamivel alacsonyabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a választásra jogosultak 70,22 százaléka adta le voksát.

Márki-Zay Péter beismeri a vereségét. Fotó – TASR/Duna/MTI

Így festenek az eredmények

Magyarország választási rendszere kétszavazatos: képviselőket az országos lista mellett az egymandátumos választókerületekben is választanak. A Fidesz az országos listán a szavazatok 98,96 százalékos feldolgozottsága mellett megszerezte a szavazatok abszolút többségét, vagyis 53,10 százalékot. A 106 egymandátumos választókörzetből 88-ban Orbán Viktor pártja győzött, az ellenzéki pártszövetség viszont csak 18-ban.

A kisebb pártoknak nem sikerült győzniük egyetlen választókerületben sem, az országos listán az ötszázalékos bejutási küszöböt csupán a Mi Hazánk mozgalom lépte át. Mandátumhoz jutott még a német kisebbség is, amely 2018-ban is küldött a parlamentbe képviselőt, aki az elmúlt négy évben a Fideszt támogatta.

Kövesse a Napunk, a Denník N magyar projektjének Facebook-oldalát.

Mi döntötte el a választásokat?

A Fidesz Putyin háborújára az ellenzéknél rugalmasabban reagált: Orbánék képesek voltak gyorsan hozzáigazítani kommunikációjukat az új helyzethez.

A Fidesz a béke oldalán áll, az ellenzék pedig a háborúén – ismételgették már február végétől Orbánék és a kormányközeli média. Az ellenzéket azzal vádolták, hogy magyar katonákat és fegyvereket akar küldeni Ukrajnába, és ezáltal bevonná Magyarországot a háborúba.

Az ellenzék eközben csupán annyit állított, hogy ha a NATO úgy dönt, katonailag is támogatja Ukrajnát, akkor ezzel a döntéssel egyet fognak érteni. Magyar katonák frontra küldéséről az ellenzék képviselői nem beszéltek.

Ha fegyvereket küldenének Ukrajnába, Orbánék szerint az Magyarország belépését jelentené a háborúba annak ellenére is, hogy Magyarországon kívül az összes környező ország már most támogatja Ukrajnát fegyverszállítmányokkal is.

Két nappal a választások előtt Orbán már arról beszélt, hogy az ellenzék „lepaktált” kötött az ukránokkal, és ha Márki-Zayék megnyerik a választásokat, azonnal indulnak a fegyverszállítmányok, és elzárják a gázt, tönkretéve a magyar gazdaságot. Orbánnak ezt az üzenetét a kampányfinisben a teljes kormánymédia átvette. Senki sem mutatott be ugyanakkor egyetlen bizonyítékot sem erről a „paktumról”, és Márki-Zay Péter, az ellenzék vezetője azt mondta, Ukrajnával kizárólag a humanitárius segély keretében szállítandó mentőjárműről tárgyaltak.

Gyanús esetek a határon túli magyar szavazatoknál

Elemzők előre felhívták a figyelmet, hogy a határon túli magyarok levélszavazataival kapcsolatban csalásokra kerülhet sor. A Vajdaságban a szavazólapokat a választásra jogosultaknak a Fidesz partnerének számító Vajdasági Magyar Sövetséghez köthető aktivisták kézbesítették. Amint arra a Political Capital nevű think tank választási elemzője, László Róbert a Denník N-nek rámutatott, ha Fidesz-közeli aktivisták döntenek arról, ki kap szavazólapot és ki nem, egyértelmű választási csalásról beszélhetünk.

Pár nappal a választások előtt egy Marosvásárhelyhez közeli község szemétlerakójában egy zsákban részben elégetett szavazólapokat találtak kidobva. Több szavazólapon ellenzéki pártokra leadott szavazatok szerepeltek. A Fidesz ezt az esetet az ellenzék provokációjának nevezte. Miután Orbán Viktor vasárnap leadta a szavazatát, újságíróknak azt mondta, hogy az esettel jogászok fognak foglalkozni, később viszont a Nemzeti Választási Bizottság kijelentette, hogy az esetet nem vizsgálhatja ki, mivel az Magyarország területén kívül történt.

Fizessen elő a Napunkra, a Denník N magyar verziójára itt.

Máte pripomienku alebo ste našli chybu? Prosíme, napíšte na pripomienky@dennikn.sk.

Magyarul a Denník N-ben

Svet

Teraz najčítanejšie