Denník N

Az ellenzék megsemmisült, a Fidesz erősebb mint valaha. Mi történt Magyarországon április 3-án?

Slovenskú verziu tohto textu nájdete tu.

Fizess elő a Napunkra, a Denník N magyar verziójára itt.

Kövesd a Napunk, a Denník N magyar projektjének Facebook-oldalát.

Az ellenzéknek 2010 óta először van valós esélye legyőzni Orbán Viktort – állították egybehangzóan a legkülönbözőbb szakértők április 3. előtt. A közvélemény-kutatások néhány héttel a választások előtt a kormánypárt mérsékelt előnyéről számoltak be, de március végére a Fidesz támogatottsága érezhetően megnőtt. A Medián március 30-án közzétett adatai alapján a választani tudók körében a Fidesz már 10 százalékpontnyi előnyre tett szert az egyesült ellenzékkel szemben. A Medián választások előtti utolsó közvélemény-kutatása, amelynek adatait az urnazárás után hozták nyilvánosságra, 49 százalékot mért a Fidesznek és 41 százalékot az ellenzéknek.

Azt viszont senki sem feltételezte, hogy Orbán Viktor olyan súlyos vereséget mér az ellenzékre, mint ahogy az végül történt. Az ellenzék a darabjaira hullott, a Fidesz pedig erősebb, mint a választások előtt. Zsinórban negyedszer szerzett alkotmányos többséget, amely stabilabb a 2018-asnál is. A 199 képviselő közül 135 kerül ki a Fideszből (az alkotmányos többséghez 133 képviselő kell), és bekerült az Országgyűlésbe a német kisebbségi önkormányzat képviselője is, aki az előző választási időszakban a Fidesszel szavazott. Hét képviselője lesz a szélsőjobboldali Mi Hazánk mozgalomnak, amely ellen a Fidesz nem folytatott célzott kampányt, mint az egyesült ellenzék ellen, és amely rendszeresen kap teret a Fidesz-közeli, egyébként szigorúan ellenőrzött médiumokban.

A hat párt alkotta Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás megsemmisítő vereséget szenvedett, és már a választási éjszaka idején mutatkoztak a koalíció szétesésének jelei. Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás vezetője saját, egymandátumos választókerületében, Hódmezővásárhelyen sem tudott győzni.

Cikkünkben összefoglaljuk a magyarországi országgyűlési választások legfontosabb következményeit, valamint az események további lehetséges alakulását. Az eredmények elemzésében a Political Capital szakértője, Szicherle Patrik volt segítségünkre.

Miért tévedtek a közvélemény-kutatások?

A hatalmas Fidesz győzelem okozta sokk a 2018-as választásokra emlékeztetett, amikor ugyan az ellenzék nem együtt indult, ám az elemzések a Fidesz alkotmányos többségét nem jelezték előre. A 2019-es önkormányzati választások pedig az ellenzék számára hoztak sokkolóan pozitív eredményeket, amely Budapesten és több nagyobb városban is győzni tudott.

A közvélemény-kutatások 2022-ben nem voltak képesek megállapítani, milyen mértékben sikerült mozgósítani a szavazókat az egyik, illetve a másik oldalon, vélekedik Szicherle Patrik. A Fidesz képes volt megőrizni a 2018-as táborát, ami az ellenzéknek nem sikerült. Senki sem számolt azzal, hogy a Jobbik szavazói nem lesznek elégedettek az ellenzéki együttműködéssel és hátat fordítanak a pártjuknak. Az elemző szerint a Jobbik szavazóinak nagy része úgy döntött, hogy a Mi Hazánkat vagy a Fideszt támogatja.

A Fidesz nagy sikere annak a kampányelemnek is köszönhető, amely az ellenzéket a háború támogatójaként bélyegezte meg, amíg a Fidesz a béke védelmezőjének szerepében tetszelgett.

Az ellenzék ilyen mértékű veresége mindeközben azt is jelzi, hogy a Fidesz kínálata iránt összességében nagyobb volt a kereslet, mint az ellenzéké iránt, tette hozzá Szicherle.

Mi volt a baj Márki-Zay Péterrel?

Márki-Zay Péterről Orbán Viktor március 15-i beszédében azt mondta, üstökösnek hitték, de földbe csapódott, kihűlt kődarab lett belőle. Igaza lett. Márki-Zay Péter országos politikai karrierje alighanem a végére ért a 2022-es országgyűlési választásokkal.

Márki-Zay 2021-ben függetlenként indult az ellenzéki előválasztásokon, amelyet váratlanul megnyert, így ő lett az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Viszonya a hat ellenzéki párttal azonban nem volt felhőtlen, kommunikációjukat kezdetektől fogva az egymás iránti bizalmatlanság jellemezte.

Márki-Zay lett az idei választások legnagyobb vesztese és hétfőn a Telexnek már úgy nyilatkozott, a jövőben elsősorban polgármesteri munkájával szeretne foglalkozni. Mivel Magyarországon a polgármesteri és a képviselői funkció nem összeegyeztethető egymással, Márki-Zay feltehetőleg lemond képviselői mandátumáról.

Márki-Zay meghajol támogatói előtt április 3-án este. Fotó – TASR/AP

Az elemző Márki-Zay sikertelenségének okát főként a kommunikációjában látja, amelyben mindig ott volt a hibázás lehetősége. Olyan hibákat vétett többek között az ukrajnai háború témájában is, amelyeket a Fidesz nagyon könnyen ellene tudott fordítani. Azt a kijelentését, miszerint támogatná a NATO esetleges katonai segítségnyújtását Ukrajnának, a Fidesz úgy értelmezte, hogy magyar katonákat küldene a háborúba.

Márki-Zay Péter veresége azonban az ellenzéki pártok hozzáállásával is indokolható, amelyek a kampány során nem álltak ki mellette egységesen.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke már a választások éjszakáján úgy nyilatkozott, hogy Márki-Zay nem volt jó „kapitány”, amíg a Jobbik elnöke, Jakab Péter kijelentette, hogy Márki-Zay megbuktatta az ellenzéket.

Szimbolikus jelentőségű volt, hogy Márki-Zay Péter az eredményhirdetést követő beszédét az ellenzéki eredményváró színpadján családja körében, politikai partnerei nélkül mondta el. Hadházy Ákos később ezt azzal indokolta, hogy ez Márki-Zay kérése volt. A DK és a Jobbik elnöke viszont ekkor már a háttérből sem támogatta Márki-Zayt.

Kövesd a Napunk, a Denník N magyar projektjének Facebook-oldalát.

Mit fog tenni a Fidesz?

A Fidesz olyan magabiztosan nyerte meg ezeket a választásokat, hogy gyakorlatilag megszűnt az ellenzéke. Szicherle Patrik azt állítja, hogy ezt a gyűzelmet követően a Fidesz nem fogja szükségét érezni, hogy az általa felállított rezsimet konszolidálja. Orbánék folytathatják az illiberális állam építését, főként az igazságszolgáltatás területén, ahol még nem kerítettek mindent a hatalmukba.

További “illiberális” lépéseket tehetnek a gazdaság területén is, ahol valószínűleg keresni fogják a lehetőségét, hogy a kisebb üzletláncokat kormányközeli vállalkozók kezeibe juttassák.

A Fidesz vezetése a választások eredményét eddigi politikájuk helyességének megerősítéseként fogja értékelni, és ezért nem számíthatunk korrekciókra.

Orbán Viktor ünnepel április 3-án este. Fotó – TASR/AP

Teljesen széthullik az ellenzék?

Egyértelmű, hogy ebben a formában az ellenzéki együttműködés nem működött, mondja az elemző. A választási vereséget követően több ellenzéki párt vezetője is kijelentette, hogy a pártoknak együtt kell maradniuk, az azonban egyelőre nem látható, hogy ez milyen formában fog megvalósulni. A belső működésüket, valamint általában a politikájukat illetően is reformokra szorulnak.

Az ellenzék azonban jóval gyengébb lesz, mint ezidáig. 2018-as választásokon a hat önállóan induló ellenzéki párt összesen 2,66 millió voksot kapott, amíg az idei választásokon csupán 1,8 milliót. Vagyis 860 ezer szavazót veszítettek.

A Fidesz országos listán a szavazatok 53,29 százalékát szerezte meg, ami egyértelmű többséget jelent. Nem lesz elég tehát, ha az ellenzékben reformfolyamatok mennek végbe, Fidesz-szavazókat is magukhoz kell csábítaniuk, ami rendkívül nehéz lesz a számukra.

Az ellenzék számára a legkonkrétabb üzenetet a Momentummal együttműködő Hadházy Ákos független képviselő fogalmazta meg. Hadházy szerint ez egy elcsalt választás volt, amely az elmúlt tizenkét év alatt megtermtett egyenlőtlen versenyen alapult. Hadházy most az ellenzék teljes megújulásáért, újjászerveződéséért és ellenállásért kiált. Azt javasolja, ha az ellenzék nem kap garanciát az ellenőrző funkciókat illetően, nem kellene részt vennie az Országgyűlés alakuló ülésén.

Kivezetheti Orbán Magyarországot az EU-ból?

Az orbáni rezsim belpolitikai retorikájának alapját a különféle külső ellenségek ellen vívott harc képezi, az Európai Uniótól egészen az ukrán elnökig, mondja Szicherle Patrik. Technikailag és a bürokrácia szintjén viszont az európai együttműködés Magyarországgal továbbra is rendben zajlik, teszi hozzá az elemző, és ez várhatóan zavartalanul fog folytatódni.

A magyarországi választások számokban

Választási részvétel: 69,54 százalék

Országos listás eredmények:

Fidesz: 53,29 százalék (2 758 502 szavazat)

Egységben Magyarországért: 34,89 százalék (1 805 899 szavazat)

Mi Hazánk: 6,15 százalék (318 168 szavazat)

Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 3,28 százalék (169 567 szavazat)

Megoldás Mozgalom: 1,08 százalék (56 142 szavazat)

Normális Párt: 0,73 százalék (37 851 szavazat)

Az egymandátumos választókörzetek eredményei:

Fidesz: 88

Egységben Magyarországért: 18

Képviselői mandátumok:

Fidesz: 135

Egységben Magyarországért: 56

Mi Hazánk: 7

Német kisebbség: 1

(az adatok 98,96 százalékos feldolgozottságánál)

Jelenleg kérdéses, mikor és hogyan jut hozzá Magyarország a helyreállítási alapból származó európai forrásokhoz, de Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter már utalást tett arra, hogy megállapodás születhet a kérdésben. Szicherle úgy véli, hogy a megállapodás valóban létrejön, és a magyar kormányra már csupán a jogállamiság ellenőrzésére létrehozott új mechanizmus jelenthet fenyegetést. (Ehhez a mechanizmushoz, a jogállamiság elveinek betartásához kötötte az Európai Bizottság az uniós pénzek kifizetését.)

Az Oroszországhoz való viszonyulás kérdésében Orbán Viktor nemzetközi szinten a nyugati döntésekhez fog igazodni, vélekedik Szicherle. 2027-ig az Európai Unióból nagy mennyiségű forrás fog Magyarországra áramlani, amelyről Orbán Viktor nem fog akarni lemondani.

Hogyan nőtt ilyen nagyra a Mi Hazánk?

A szélsőjobbos Mi Hazánk mozgalomnak a közvélemény-kutatások többnyire két százalék körüli eredményeket mértek, és a választások előtt a parlamentbe jutásuknak nagyon kicsi volt a valószínűsége. Sikerük ugyancsak az idei választások nagy meglepetései közé tartozik.

Magyarországon mindig volt társadalmi igény az szélsőjobboldali politikai retorika iránt, mondja az elemző – a múltban ezt az irányt képviselte a Jobbik és a MIÉP.

A Mi Hazánk sikerének kulcsa leginkább két témában keresendő, ezek pedig a Covid és az ukrajnai háború. Erős bázist építettek az oltásellenesség alapjaira, de a háború témakörét és nagyon sikeresen kamatoztatták. A Kreml kommunikációjához nagyon sokban hasonló narratívákat terjesztettek arról, hogy a háborúért a Nyugat tehető felelőssé.

Fizess elő a Napunkra, a Denník N magyar verziójára itt.

🗳️ Ak chcete podporiť našu prácu pred druhým kolom volieb aj nad rámec predplatného, môžete to urobiť aj darom.🗳️

Máte pripomienku alebo ste našli chybu? Prosíme, napíšte na [email protected].

Magyarul a Denník N-ben

Svet

Teraz najčítanejšie