Rigó Konrád: Az orbáni rendszer közelebb van a putyinizmushoz, mint a demokráciához

Slovenskú verziu tohto textu nájdete tu.

Fizess elő a Napunkra, a Denník N magyar verziójára itt.

Akadozik a jelöltállítás az őszi önkormányzati választások előtt a Szövetségben, ismeri el Rigó Konrád, aki szerint a fő konfliktus az Összefogás és az MKP platformjai között húzódik. A Híd-platform vezetője szerint a magyar párton belüli nézetkülönbségek jelentősek, de még nem temetné a Szövetséget.

A volt kulturális államtitkárral készült interjúnkból kiderül:

• mennyire osztotta meg a Szövetséget a magyarországi választási kampány,
• milyen hely lesz szerinte Magyarország újabb négyévnyi Fidesz-kormányzás után,
• kik lehetnek a Szövetség megyeelnökjelöltjei,
• mennyi polgármesteri pozícióra számít a párt az őszi választásokon.

Honnan követte a magyarországi választások eseményeit?

Otthon ültem a tévé előtt.

Tudtommal a Szövetség több vezető politikusa a Fidesz eredményváróján volt Budapesten a választási éjszakán. Ön nem kapott meghívást?

A párt kapott meghívást. A Híd-platform nem tartott igényt a meghívókra. A másik két platform töltötte fel a helyeket.

Mit szól hozzá, hogy a Szövetség egy része nyíltan támogatta a Fideszt, miközben Forró Krisztián korábban azt kommunikálta, hogy a párt nem kapcsolódik be a kampányba.

Még a megalakulásunk után határoztunk úgy, hogy nem kapcsolódunk be a kampányba. Ez aztán megváltozott, miután december elején Berényi József közzétett egy facebookos videót, amellyel legalább az MKP-platformot elkötelezte a Fidesz mellett. Ezzel tulajdonképpen teret adott az MKP-platform különböző képviselőinek, hogy nyilvánosan is kifejezhessék a szimpátiájukat.

Önök, a többiek ezt hogyan fogadták a párton belül?

Számon kértük az egyezséget, ami arról szólt, hogy nem kapcsolódunk be a kampányba. Pontosan tudtuk, hogy közöttünk ez egy konfliktusos kérdés.

Ezek szerint viszont nem sikerült rendezni ezt a kérdést.

Annyiban maradtunk, hogy ez platformok szintjén folyik tovább, ami már visszafordíthatatlan volt. Mi a Híd-platform részéről továbbra sem kapcsolódtunk be a kampányba.

Ön hogyan fogadta a Fidesz újabb kétharmados győzelmét?

Akárhogy nézzük, hatalmas különbséggel nyert a listás szavazáson és az egyéni körzetekben is. Ez hatalmas felelősség és hatalmas legitimációt biztosít a Fidesz-kormány számára Magyarországon.

Ez a legitimáció egy teljes mértékben tiszta választáson született?

A választások szabad mivoltát nem lehet megkérdőjelezni. Az, hogy a felállított rendszer milyen mértékben lejt a Fidesz felé, az már egy másik kérdés.

Ez viszont egy elég fontos része az egész összképnek, nem?

Egyértelműen. Ez az illiberális demokrácia egyik jellemzője. Viszont mivel a listás szavazáson is 54 százalékkal nyert, ezért erről most nem annyira fontos beszélgetni. Inkább az okokról érdemes beszélgetni, vagyis arról, mi vezetett ide.

Milyen hely lesz Magyarország újabb négyéves Fidesz-kormányzás után?

Február 24. után megvilágosodott az illiberális demokrácia rendszere. Az a rendszer, ahol képtelenek kimondani egy háborúban, hogy Putyin az agresszor, az ukrán fél pedig az egyértelmű áldozat, közelebb van magához a putyinizmushoz, mint a demokráciához, ahonnan elindult. Ezt nem jó látni.

Boris Kollár vasárnap a Markíza vitaműsorában azt mondta, Orbán Putyinnal hamarosan felparcellázzák Szlovákiát. Jelent bármilyen veszélyt az orbáni Magyarország Szlovákiára?

Elsősorban egyértelműen elítélem Boris Kollárnak ezt a kijelentését, amit a Szövetséggel közösen is megtettünk. Ebben teljes az összhang. Egy parlamenti elnök ilyen kijelentést nem tehet. Ellenzéki politikusként lehet kiabálni és asztalt csapkodni, de az ország második legfontosabb közjogi méltóságának nagyon meg kell gondolnia, amit tesz. Ez a félelem ugyanakkor a Magyarországot körülvevő országokban megvan, tudunk róla. A szlovák kollégák erről beszélnek. Az lenne a helyes reakció Magyarország részéről, ha egyértelmű kijelentést tenne, hogy semmi ilyen törekvése és célja nincs. Nem azért, mert úgy gondolom, hogy van, hanem mert ilyenkor meg kell nyugtatni a közvéleményt, és főleg egy ilyen időszakban, mint most. Persze ha magyar miniszterek Nagy-Magyarország térképek előtt fényképezkednek, nem csodálkozhatnak, ha időről időre a szomszédos államok politikusaiban felmerül ez a kérdés.

Érdekes volt Magyarország reakciója. Viszonylag visszafogottan reagáltak, azt hangsúlyozva, hogy ők a kölcsönös együttműködést szeretnék segíteni. Miért ennyire visszafogottan reagál az a magyar diplomácia, amely egyébként sokkal keményebben szokott fellépni bármilyen Magyarországot érintő kritikára?

A magyar külpolitikának jelen pillanatban nagyon kevés olyan szövetségese van, akikre minden körülmények között számíthat. A V4-ek is nagyon megosztottak lettek a háború kapcsán elfoglalt magyar álláspont miatt.

Milyen hatással lesz a szlovák–magyar kapcsolatokra a magyar kormány oroszbarát politikája?

Nagyon túlfűtött helyzetben vagyunk most, amikor sok minden nagyon leegyszerűsödik. Itt viszont most háború van, ahol mindig két oldal van. Szlovákia nagyon jó stratégiai döntést hozott azzal, hogy egyértelműsítette az álláspontját. Ezzel elköteleződött az Európa Unió és a NATO mellett. Magyarország ezt nem tette meg ennyire egyértelműen. Ez természetesen feszültséghez vezet.

Tehát megromolhatnak a szlovák–magyar kapcsolatok?

Érdekes az az állítás, hogy soha nem voltak ilyen jók a szlovák–magyar kapcsolatok. Ezt Robert Fico és Orbán Viktor kezdte el hangoztatni. Én úgy gondolom, sem nem jobb, sem nem rosszabb a kapcsolat, mint tíz évvel ezelőtt. Ez a mostani lehet egy neuralgikus pont a kétoldalú kapcsolatokban.

A Szövetségnek nem kellene egyáltalán elhatárolódnia az oroszbarát politikát követő Fidesztől?

A Szövetségnek a mindenkori magyar kormánnyal kell kapcsolatot tartania.

Akkor is, ha az aktuális magyar kormány éppen kifejezetten oroszbarát politikát követ?

A Szövetségnek leginkább a szlovák politikában kell egyértelmű állásfoglalást tennie. A Szövetségnek elkötelezett politikát kell folytatnia a NATO és az Európai Unió mellett, ahogy az az alapelveinkben szerepel. Ez kell hogy meghatározza a politikánkat, és a külpolitikánkra is így kell nézni. A Szövetség magyar kormánnyal való kapcsolatát egy speciális kapcsolatnak tekintem, azért, mert a pártunk döntő többségben magyar nemzetiségű választókat szólít meg, akiknek nemcsak racionális, hanem komoly érzelmi kötődése is van Magyarország felé. A Magyarországgal kapcsolatos kérdésekben ezért a Szövetség türelmi küszöbe magasabb.

El tud képzelni egy olyan helyzetet, amikor a magyar kormány álláspontja annyira vállalhatatlanná válik, hogy a Szövetség úgy fogja helyesnek látni, hogy kiküldjön egy üzenetet a szlovákiai magyar választóknak arról, hogy más álláspontot képvisel?

A Szövetségnek képesnek kell lennie önállóan gondolkodni és önállóan meghatározni az álláspontját azon elvek mentén, amelyekről beszéltem, vagyis az EU és a NATO melletti elkötelezettség mentén.

Fizess elő a Napunkra, a Denník N magyar verziójára itt.

Forró Krisztián megfelelően képviseli a Szövetségben jelen lévő különböző politikai nézeteket?

Ez egy nagyon komplikált feladat. 1998-ban sem voltak ilyen messze egymástól a pártok, mint most, ez egy egészen más helyzet. Nagyon bízom benne, hogy Forró Krisztián fel fog nőni ehhez a feladathoz a közeljövőben.

Tehát egyelőre nem képvisel mindenkit megfelelően.

Az elmúlt három hónap nagyon megerőltető volt a számára, éppen a magyar választások miatt. Ennek folytán tényleg az domborodott ki, hogy a Híd elődpárt érdekeit nem tudta olyan mértékben felvállalni, ahogy mi szerettük volna.

Mennyi időt adnak neki, hogy belejöjjön?

A regionális választások mérföldkövet fognak jelenteni. Ez a választási kampány már egyértelműen a szlovákiai magyarokhoz és az itt élő más emberekhez szóló üzeneteket fog megfogalmazni, és ebben Forró Krisztiánnak kulcsszerepe lesz.

A magyar választások után azt írta a Facebookra, hogy „a távolság jobboldali, centrista, baloldali, autoriter, demokrata, konzervatív, liberális, illiberális, európai, oroszbarát, kínabarát, trumpista és nyugatos között alapvető és áthidalhatatlan. Elképzelhetetlen, hogy mindezt eggyé gyúrva egy párt legyen, amely a magyarokat képviseli, nem is lenne semmi értelme. Magyarországon. Nem így van ez itt, Szlovákiában, a szlovákiai magyar valóságban.” Tényleg van értelme egy olyan pártot fenntartani, amelynek a politikusai között ennyire eltérő vélemények vannak alapvető kérdésekről?

A Szövetség egy etnikai alapon formálódó párt – több etnikumot értek ez alatt, mert a roma, a ruszin és más etnikumok is megfelelő súlyt és helyet kapnak benne.

Azt azért tegyük hozzá, hogy a vezetőségben túl sok roma és ruszin nem akad.

Az elnökségben a Híd öt tagja közül az egyik ruszin. Ha ezt a gondolatot komolyan vesszük, akkor nem építhetünk egy olyan pártot, amely etnikai vonalon határozza meg magát, és világnézeti vonalon is elköteleződik. Ez a kettő 2022-ben kizárja egymást. A megoldás egy gyűjtőpárt létrehozása, egy gyűjtőpártban pedig mindig lesznek egymással ellentétes nézetek. Meg kell próbálni találni ezek ellenére az őszinte és hiteles politikai programot, úgy, hogy elfogadjuk a különbözőségeket is. Világnézeti és külpolitikai kérdésekben másképp látjuk a világot, de nem valószínű, hogy ez a párt fogja adni a következő külügyminisztert. Sokkal inkább bízom abban, hogy a következő környezetvédelmi miniszert fogjuk adni, hogy ne az a káosz uralkodjon a környezetvédelemben, mint most. Ezen a téren elég komoly eredményeket tudott elérni a magyarokat is képviselő Híd, elég csak a pillepalackokra vagy a lex Csallóközre gondolni. Azokban a témákban kell programot alkotnunk, amelyek valóban arról szólnak, hogy a szlovákiai magyarok élete jobb legyen. Mindemellett el kell tudnunk fogadni egymás eltérő véleményét.

Nemrég komoly bírálatok érték Berényi Józsefet, az MKP-platform elnökét amiatt, hogy állítólag blokkolja az őszi önkormányzati választások előtti jelöltállítási folyamatot. Egyben tud maradni a Szövetség egyáltalán a választásokig?

Én nagyon bízom benne, hogy igen. Nagyon sok mindenben nem értünk egyet, és azt nem gondoltam volna, hogy Berényi József, aki Eduard Kukan államtitkára volt, amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, ennyire távol került attól a világnézettől, amit mi képviselünk és ami egyértelműen Európa-párti. A jelöltállítási folyamatot valóban Berényi József blokkolja a párt grémiumában. Ez egy konfliktus az MKP és az Összefogás között, amelyben nekünk az a szerepünk, hogy ragaszkodunk az október 2. előtt megkötött megállapodásokhoz. Az embereket ez szerintem végképp nem érdekli, őket az érdekli, hogy lássák, ki lesz a következő polgármesterjelöltjük. Ezt a problémát el kell hárítani a lehető leggyorsabban.

Hol tart jelenleg a jelöltállítási folyamat? A jelöltek hány százalékáról döntött a párt?

Bízom benne, hogy a jövő keddi elnökségi ülés ennek a kérdésnek a végére pontot tesz.

Beszéljünk a megyei jelölésekről. Berényi Nagyszombat megye alelnöke, ismét indítja őt a párt az elnöki pozícióért?

A Szövetség azért állt össze, hogy összefogja a dél-szlovákiai, főleg magyarok alkotta szavazótábort. Legalább Nagyszombatban és Nyitrán olyan jelöltet kell állítanunk, akinek nem alispáni, hanem ispáni ambíciói vannak. A párt elnöke Galántáról származik, alelnöke pedig Somorjai, így mindketten ezt az ambíciót tudják megjeleníteni.

Tehát vagy Forró Krisztián, vagy Mózes Szabolcs lesz a Nagyszombat megyei elnökjelölt?

Nem csak rajtam fog múlni, de ha komolyan gondoljuk, hogy Nagyszombat megyében esélye legyen egy magyar jelöltnek, akkor olyan embert kell választanunk, aki ezt komolyan gondolja, és aki meg tudja szólítani a szlovák szavazókat is. Ha négy–öt szlovák jelölt lesz a megyében, akkor komoly esélyünk lesz, ha hitelesek tudunk maradni.

Forró Krisztián lesz az?

Még nem döntött a párt, és Forró Krisztián sem nyilatkozott a kérdésben.

Besztercebányán már bejelentették, hogy Ondrej Luntert fogja támogatni a Szövetség. Ahogy említette, Nyitra még egy olyan megye, ahol önálló jelöltet szoktak indítani a magyar pártok. Lesz önálló jelölt Nyitrán, és ha lesz, ki lesz az?

Nevekről még nem szeretnék Nyitra kapcsán beszélni, de mindenképp saját jelöltet akarunk indítani.

Legutóbb Farkas Iván volt a nyitrai megyeelnökjelölt. Az ő neve szóba került most is?

Nem, nem gondolom, hogy Farkas Iván lesz a Szövetség jelöltje.

Kassa megye lehet még érdekes a Szövetség szempontjából.

Kassán tárgyalások folynak, még nem döntöttünk arról, hogy saját jelöltet indítunk-e. Kassán megszerezni az ispáni pozíciót számunkra nem reális. Kampánystratégia szempontjából lehet fontos a saját jelölt, de sokkal inkább egy hiteles ajánlatot kell tenni az embereknek, amit el tudnak fogadni. Keressük a koalíciós partnereket, és mindenképp örülnénk, ha a jobboldali demokratikus pártokkal tudnánk megegyezni, de ezek természetesen regionális választások a maguk specifikumaival.

Született már döntés arról, mely pártokkal működne együtt a Szövetség, és kiket zár ki?

A szélsőségeseket mindenképp kizárjuk, vagyis Kotlebáékat és Uhríkékat. A többi pártot központilag nem zártuk ki regionális szinten.

Tehát a Smert sem.

Regionális szinten nem. Ezen a szinten a megyei tanácsok és a járási elnökségek döntenek. A regionális választások másról szólnak, mint a parlamenti választások.

A Híd négy éve 127 polgármesteri helyet szerzett, az MKP 115-öt. Ha ezt összeadjuk, a Smer utáni második legerősebb pártot kapnánk. Mi a cél 2022-ben? Megtartani ezt a 240 körüli polgármesteri pozíciót?

A cél mindenképp az, hogy ezt megtartsuk, nem biztos, hogy pont 240 helyet kell szereznünk, de mindenképp 200 körüli eredményt szeretnénk elérni. Szerintem ez abszolút reális.

A Szövetség fél éve létezik ebben a felállásban, hogy platformok képezik az alapját. A Híd volt politikusaként hogy látja, hosszú távon működni tud ez a modell, és a Híd által korábban képviselt értékek is meg tudnak benne jelenítődni?

A Szövetség egy gyűjtőpárt, és csak akkor van értelme, ha világnézeti alapon is megjelennek különbözőségek, amiknek hangot is lehet adni. Egyértelmű, hogy a Híd által képviselt gondolatiság a számok szerint is kisebbségben van, de ez nem azt jelenti, hogy ennek a megjelenítése ne lenne a szlovákiai magyarság szempontjából fontos. Abban is biztos vagyok, hogy ez az a politikai formáció, amely egy utolsó lehetősége annak, hogy komoly, csoportos képviselete legyen a kisebbségeknek a szlovák parlamentben. Azt látjuk, hogy ha nincs ilyen párt a parlamentben, a kisebbségek kérdése a pálya szélére szorul, és nem születnek olyan megoldások, amelyek ezeket a társadalmi csoportokat céloznák meg. Így csak önjelölt kalandorok lesznek, mint Gyimesi György, aki hangos, de reális eredményei nincsenek. Ezt nem tartom jó modellnek.

Fizess elő a Napunkra, a Denník N magyar verziójára itt.