Művileg gerjesztett az a konfliktus, amit Káčer megbízott külügyminiszter kijelentései keltettek, mondta a Napunknak Kollai István történész. Szerinte semmilyen „irredenta” magyarországi megnyilatkozás nem adott okot arra, hogy a szlovák külügyminiszter éppen 2022-ben területvesztéstől féltse országát.

Itt nem hipotetikus területi követelésekről van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy Szlovákiában és Magyarországon is jelen van a közös történelem eltérő felfogásából származó trauma, mondta a Napunknak Ivan Korčok volt külügyminiszter Káčer megbízott külügyminiszter feszültséget kiváltó mondatairól. „Ez a lényeges, és tény, hogy bár sokszor próbáltuk ezt leküzdeni, nem léptünk előre” – tette hozzá.

„Mint minden ember által épített létesítménynek, a bősi erőműnek is véges az élettartama, előbb-utóbb elöregszik, végül leáll a működése. Ellenben a Duna évszázadok múlva is itt lesz” – mondta a Napunknak Michal Deraj a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elnöke, aki támogatja a Duna Menti Nemzeti Park létrehozását.

Támogatja a Duna Menti Nemzeti Park létrehozását Miklós László ökológus, egyetemi tanár. „Szakmai szempontból Szlovákiában is szükséges legalább egy síkvidéki nemzeti park, hogy a nyilvánosság előtt is világossá váljon: védeni kell a síkvidéki ökoszisztémákat, hiszen ezek is értékesek” – mondta a Napunknak volt környezetvédelmi miniszter.

Francia krimi, szlovákiai magyar mesekönyv, vajdasági tudatregény és Trianon-könyv is van a Napunk újságíróinak kedvenc 2022-es olvasmányai között. Miket olvastunk idén, amikor épp nem cikkeket írtunk? Szerkesztőségi könyvajánló.

A 2022-es év kulturális eseménye a Szlovák Nemzeti Galéria új épületének megnyitása volt 21 év után. Ebben Csanda Máté művészettörténész és Cséfalvay András képzőművész is megegyezik. „Egy olyan intézményről van szó, amelynek a kultúra egyik oszlopának kellene lenni, és egy egész generáció művészei érzékeltük a hiányát a reprezentatív tereknek” – mondta a galéria szerepéről Cséfalvay.

A szlovákiai magyar kulturális élet több ismert szereplője szerint 2022 legfontosabb kulturális eseménye Szlovákia díszvendégsége volt a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Az eseményt a Bázis irodalmi és művészeti egyesület szervezte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével közösen. „E két civil szervezet, mellőzve a két ország hivatalos állami és diplomáciai struktúráit megmutatta, hogy magas szintű művészeti együttműködés így is lehetséges” – mondta Hushegyi Gábor esztéta.

Vasik János, a Pátria Rádió megbízott főszerkesztője szerint Zuzana Čaputová az év embere. „Jogkörök ide vagy oda, a köztársasági elnök súlyát nem a paragrafusok adják meg, hanem politikai cselekedetei” – állítja Vasik.

Simon Attila szerint az év egyéniségei a tüntető magyarországi pedagógusok és diákok. „Mindig elismerésre méltó az, aki kiáll saját vagy mások igazságáért. Ez ugyanis az egyik legfontosabb eleme a demokratikus politikai kultúrának” – indokolta döntését a történész.

Németh Ilona képzőművész szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felnőtt a neki megadatott feladathoz, ezért lehet az év embere. Az év antiszemélyisége Németh Ilona szerint Eduard Heger kormányfő. „De sajnos a politikai palettánkon ezzel nincs egyedül” – teszi hozzá.

Petőcz Kálmán szerint azért Volodimir Zelenszkij az év embere, mert nem menekült el, amikor az országát megtámadták. „Aki ezt nem érti, az olvassa el Márai Sándor 1956-ról írt Mennyből az angyal című versét, és gondolkodjon el azon, mennyit ér a szabadság” – teszi hozzá az oktatási minisztérium főosztályvezetője.

„Kihagyom a háborúval kapcsolatosakat, és csak a jókat mondom” – válaszolt Gazdag József író, publicista, a Vasárnap családi magazin munkatársa a Napunk körkérdésére: Mi a 2022-es év eseménye? „A Bázis a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Sztrájk és polgári engedetlenség a magyarországi iskolákban. Márai Lola naplója. Nagyobbik fiam iskolakezdése. Séták a Vág-parton. A Napunk indulása. Slovan–Ferencváros 1:4.”

Balog Beáta szerint 2022 eseményei közül az embereknek az ukrán menekültek iránt mutatott segítőkészségét kell kiemelni. A Sme főszerkesztője kiemelte, hogy a családok „befogadták az ukrán nőket és gyermekeket. Hónapokig hordták az élelmet és ruházatot a gyűjtőhelyekre, annak ellenére, hogy a fasiszták és Robert Fico pártja már évekkel ezelőtt átvették a menekültek elleni gyűlöletbeszédet a magyar kormánytól.”

„A háború, mi más” – válaszolta Lovász Attila arra a kérdésre, hogy szerinte mi volt az év eseménye. Az RTVS nemzetiségi adásának igazgatója úgy véli, „a második világháború óta először zajlik Európa területén egy olyan konfliktus, ahol egyezmények megsértésével, hadüzenet nélkül, kizárólag birodalmi célokat követve indultak el a hadosztályok az egyik országból a másikba. Az események következményeit (nem a gazdaságiakat) ma még nem is látjuk.”

Az ukrajnai háború ráébresztett bennünket arra, hogy milyen törékeny a béke, és – sajnos – arra is, hogy a szlovákiai magyar társadalom jelentős hányada már nem nyugati típusú demokráciát szeretne, hanem elnyomó, autokrata rendszerekkel szimpatizál, és bornírtan visszhangozza a putyini propagandát – mondja Gazdag József író, publicista a Napunk ankétjában.

Putyin katonai agressziója Ukrajna ellen egy korszakhatárt jelent, szembe kell nézni az orosz birodalmi ambíciókkal – mondja Hushegyi Gábor esztéta a Napunk ankétjában. Ez fájni fog mindenkinek az EU-ban, ám az ukrán katonák és civil lakosság ehhez képest számtalanszor nagyobb megpróbáltatásnak vannak kitéve, és ne feledjük, hogy értünk is szenvednek és áldozzák fel életüket – testi hozzá az esztéta.

Bindics Gábor kulturális menedzser szerint rengeteg értékrendi dologban megosztottak vagyunk, viszont az ukrajnai háború kérdésében összezárt a társadalom nagy része. Ezért talán elértük azt, hogy európaiként tudunk gondolkodni és nem egy billegő posztszocialista országként – mondta a menedzser a Napunk ankétjában.

Az ukrajnai háború nagyon sokáig meghatározza majd az EU–orosz kapcsolatokat és általában Európa gazdasági és energetikai irányultságát. A nemzetközi jogra, és különös tekintettel a kisebbségi jogokra is hatással lesz, egyelőre nem tudjuk, milyennel – mondja Fiala-Butora János jogász a Napunk ankétjában.

„Magunkról döntünk, a mi következő négy évünkről. Arról, hogy kik fognak dönteni a nevünkben a környezetünkről, mindennapi életünkről” – mondja a hétvégi megyei és önkormányzati választásokról Fabó Mária, a komáromi Szinnyei József Könyvtár igazgatója.