Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint nem morális a döntés, miszerint orosz és belarusz játékosok is részt vehetnek az idei wimbledoni teniszbajnokságon. Felszólította a brit kormányt, hogy a két ország játékosainak ne engedélyezze a területükre való belépést.

Belarusz készen áll arra, hogy Oroszország stratégiai atomfegyvereket telepítsen a területére, jelentette ki Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök az országa helyzetéről szóló beszédében. A bejelentés még nagyobb veszélyt jelent, mert mint azt Lukasenka mondta, akár nagy hatótávolságú rakétákat is telepíthetnek belarusz területre.

A tervek szerint orosz és belarusz játékosok is részt vehetnek – semlegesként – az idei wimbledoni teniszbajnokságon. A szervezők pénteken jelentették be, hogy az elmúlt évi állásponttól eltérően ezúttal nem zárják ki a két ország játékosait a nevezésből.

Oroszország kizárta a fegyverszünet lehetőségét Ukrajnában, noha erre a lépésre, valamint a háborúban álló felek közti tárgyalások folytatására Belarusz is felszólított. „Semmi sem változik Ukrajnával kapcsolatban. A különleges katonai művelet folytatódik, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy Oroszország elérje a kitűzött céljait“ – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az Egyesült Államok nem látott arra utaló jeleket, hogy Oroszország közelebb kerülne a taktikai nukleáris fegyverek bevetéséhez az ukrajnai háborúban, közölte John Kirby, a Fehér Ház szóvivője.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azt javasolja, hogy – semlegesként – engedjék vissza az orosz és belarusz sportolókat a nemzetközi versenyekre. Ezt a NOB végrehajtó bizottságának keddi ülése után közölték.

Fehéroroszország azért döntött az orosz taktikai atomfegyverek befogadása mellett, mert az Egyesült Államok és szövetségesei évek óta nyomást gyakoroltak rá belpolitikai rendszerének és geopolitikai irányultságának megváltoztatása érdekében – közölte a fehérorosz külügyminisztérium.

Az Egyesült Államok szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszországból taktikai nukleáris katonai eszközöket szállítottak volna Fehéroroszországba – közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője.

A Kreml azt állítja, hogy a Nyugat elutasító reakciója semmit sem változtat azon a tervén, hogy nukleáris fegyvereket telepítsen Belaruszba. Vlagyimir Putyin szombaton közölte ebbéli szándékát, amit több nyugati állam is kritikával illetett. Az Európai Unió pedig további szankciókat helyezett kilátásba Belarusszal szemben. (čtk)

Orosz taktikai atomfegyverek telepítése destabilizálná Fehéroroszországot azzal, hogy a lehető legjobban felerősítené az Oroszországgal és Putyinnal szembeni negatív megítélést és elutasítást a fehérorosz társadalomban – véli Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára.

Putyin valószínűleg már a 2022. februári ukrajnai invázió előtt is orosz atomfegyvereket telepített volna Fehéroroszországba, mostani bejelentése pedig az információs hadviselés része – írja elemzésében az amerikai Institute for the Study of War.

Az Egyesült Államok újabb szankciókat szabott ki Belaruszra, köztük több állami tisztségviselőre, vállalatra és Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető elnöki repülőgépére is.

Áprilisban tárgyal a belarusz csapatok kizárásának lehetőségéről az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsága, közölte Aleksander Ceferin.

Lengyelország nem nyitja meg határátkelőjét Belarusz felé, amíg Minszk fogva tartja Andrzej Poczobut újságírót, lengyel kisebbségi aktivistát, mondta Mariusz Kamiński lengyel belügyminiszter.

A litván parlament első olvasatban elfogadta azt a javaslatot, amely megtiltja Oroszország és Belarusz állampolgárainak, hogy felvegyék a litván állampolgárságot, vagy ingatlant vásároljanak az országban. „Oroszország polgárainak túlnyomó többsége támogatja az agresszív katonai akciót, nem tesz lépéseket a rezsim agressziójának megállítására, ezért a felelősség ezen országok állampolgárait is terheli“ – áll a tervezetben. (ukrajinszka pravda)

Egyenként tizenkét évi börtönre ítélték zártkörű tárgyaláson a belarusz hatóságokat bíráló egyik független hírportál két vezetőjét – jelentette be a minszki ügyészség. Marina Zolatavát, a tut.by főszerkesztőjét és Ljudmila Csekinát, a portál vezérigazgatóját 2021 májusában vették őrizetbe.

Állásfoglalásban bírálja az Európai Parlament Szijjártó Péter magyar külügyminisztert a minszki útja miatt – írja a Népszava. A dokumentumot szerdán fogadták el a képviselők.

Ebrahim Raiszi iráni elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető megegyezett arról, hogy szorosabbra fűzik országaik kapcsolatát.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök március 10-én aláírta a 66. számú rendeletet a tartalékos tisztek katonai szolgálatra történő behívásáról. A rendelet szerint maximum 230, 27 év alatti férfit hívnak be katonai szolgálatra. Az állami BELTA hírügynökség megjegyzi, hogy ezt a Belarusz Fegyveres erők minden évben meglépi. (444, belta)