A 21. században a családfakutatás már egyáltalán nem csak abból áll, hogy a felmenői iránt érdeklődő megsárgult anyakönyveket bogarásszon valamelyik levéltár kutatótermében. Az utóbbi években gombamód szaporodnak az online is elérhető, kereshető adatbázisok, emellett egyre nagyobb teret kapnak a természettudományok is.

Nincs is olyan nő, akinek ne lenne legalább egy nagyon kínos története azokról a napokról. Az sem ritka, ha valaki csak folyamatos fájdalomcsillapító-adagolással tudja átvészelni ezt az időszakot. Sajnos sok nő számára még az alapvető felszerelés sem áll rendelkezésre. Amikor egy családnak ételre sincs igazán elég pénze, akkor a szárnyas betét elérhetetlen luxus, hiszen lánygyermekenként 5-10 euróval növeli a családi kassza havi kiadásait. Számukra gyűjtenek az „Egy táska női szeretet” aktivistái.

Sabína távolkeleti országokban segített alultáplált és hátrányos helyzetű gyerekeken, mígnem hazatért, és az egyetem utolsó évében teherbe esett. Úgy döntött, egyedül neveli fel a gyermekét, annak ellenére is, hogy a családja szerette volna erről lebeszélni. Sabína történetén mutatja be Iveta Tanoczká, milyen nehéz ez a döntés ma Szlovákiában.

Blanka 19 éves korában ismerte meg Igort. Elmondása szerint nagy szerelem volt. „Eltelt egy-két hónap, és elkezdett csúnyán beszélni velem. Eltelt egy év, és dührohamában összetörte a cuccaimat. Két vagy három év után ütött meg először” – meséli Blanka, akitől a válás után elfordult a családja.

„A veszélyben lévő személynek hinni kell, és azt az állítást, mely szerint egy hozzá közeli személy bántalmazza, alaposan ellenőrizni kell” – mondja Lenka Klbiková nyomozó. Elmondása szerint fontos, hogy a rendőrök elkerüljék az áldozatok másodlagos viktimizációját, tehát azt, hogy az érzéketlen hozzáállással és a helyzetük lekicsinylésével újabb sérüléseket okozzanak nekik.

Sok gyerekekkel foglalkozó szakember nem tudja, hogyan lehet felismerni a szexuális bántalmazást, mondja Mariana Kováčová, a Centrum Slniečko alapítója. „Rájöttünk, hogy számos pedagógus nem tudja, melyek azok a leggyakoribb tünetek vagy viselkedési formák, amelyek a bántalmazott vagy szexuálisan zaklatott gyerekeknél megmutatkozhatnak” – teszi hozzá azzal, hogy néhány gyereknél az is előfordulhat, hogy nincsenek látható jelek.

Igor Matovič családsegítő programja a magyar családtámogatási mintát veszi át. A gyerekek utáni támogatás nagy részét az adóbónuszhoz köti, és a maximálisan elérhető 200 euró/gyerek összegből csak 30 százalék, vagyis 60 euró az, amelyet alanyi jogon kapnak a szülők. Ezért a legszegényebb réteget nem támogatja megfelelően, írja Beke Zsolt.

Szlovákiában több párt is követendő példaként tekint a magyarországi családpolitikára. A Szövetség már a megalakulásakor hangsúlyozta, hogy példaként tekint a magyar családtámogatási rendszerre, amelyről Szikra Dorottya szociológus úgy véli, hogy csak a társadalom felső rétegének nyújt sokat.

„Amikor eljön a rendelőmbe egy hároméves gyerek szülője, és megkérdezem tőle, mit szeret a gyerek, és azt válaszolja, hogy a joghurtot, a gyümölcs- és a burgonyapürét, akkor ez egy jel számomra” – mondja Danica Brunclíková logopédus. „Ha gyerek nem fejlődik úgy az étkezésben, ahogyan kellene, a szülő ellehetetleníti, hogy helyesen stimulálja a beszédért felelős izmokat” – magyarázza a logopédus.

„A gyerekkel már a születésétől fogva beszélni kell. Nem elég néhányszor rászólni azzal, hogy úgysem ért minket és valószínűleg nem is hall, mivel ő maga sem beszél még” – mondja Danica Brunclíková logopédus. „Ha azt akarjuk, hogy a gyerek időben kimondja az első szavakat, akkor az életének első hónapjaitól kezdve szilárd alapokat kell adnunk a számára, hogy legyen mire építenie” – teszi hozzá.

„A gyereknek biztonságra van szüksége, mi pedig szülőként nem ostorozhatjuk magunkat azért, hogy eddig nem beszéltünk vele a kapcsolati és szexuális nevelésről” – mondja Simona Mačorová és Radka Mikšík. Szerintük velünk sem beszéltek erről. „A családokban nem volt erről szó, mivel a mi szüleink sem tudták, hogyan kezdjenek bele, és az egész egy nagy tabu volt” – teszik hozzá az InTYMYta non-profit szervezet tagjai.

A nárcisztikus viszony sokat ront az apa–fiú kapcsolaton. Sokszor a fiú családja is ennek hatására esik szét. Ha azonban az apa ráadásul demenciában szenved, már nehéz eldönteni, ki szól vissza, ha a fiú beszélni kezd.

„Az apaságról a társadalmunkban csak nagyon keveset beszélnek. Az anyák általában tudják, mi a feladatuk, az apák azonban nem” – véli Milan, aki saját maga tanulta meg, hogy az apa is a család része.

„Tökéletes apa és partner akartam lenni. Számomra ez azt jelentette, hogy mindennel meg kell birkóznom, de soha nem szabad megmutatnom a gyengeségeimet és beismerni a kudarcot” – mondja Milan, akinek az életét felforgatta az apaság.

A parlament elfogadta a jövedelemadó-törvény módosítását. A szülők így a 18 évet be nem töltő gyerekük esetében 140 euróval, idősebb gyerek után havi 50 euróval csökkenthetik az adójukat januártól. A bónusz mindkét szülő részadó-alapjából kiszámítható lesz. Az önkormányzatok 236 millió eurós kárpótlást kapnak a kiesett bevételeik kompenzálásaként, a megyék pedig 97,7 millió eurót.

„A nyugati kultúrában gyakran azt gondoljuk, hogy csak a felnőttek véleménye helyes, csak ők tudják, mi a jó a gyereknek, nem adunk teret a gyereknek arra, hogy ezt saját maga tapasztalja meg” – mondja Michaeleen Doucleff, aki a vadászó-gyűjtögető közösségekben tanulmányozta a gyereknevelési szokásokat. Ezekben a közösségekben megtanulták tiszteletben tartani a gyerek szempontjait, állítja.