
Duna
Percről percre
Kőolajszármazékok kerültek a Duna és a Kis-Duna vizébe – tudatta a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet a Facebookon. A kőolajszármazékk forrása egyelőre nem ismert, valószínűleg azonban egy hajóból származnak.
„Mint minden ember által épített létesítménynek, a bősi erőműnek is véges az élettartama, előbb-utóbb elöregszik, végül leáll a működése. Ellenben a Duna évszázadok múlva is itt lesz” – mondta a Napunknak Michal Deraj a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elnöke, aki támogatja a Duna Menti Nemzeti Park létrehozását.

Támogatja a Duna Menti Nemzeti Park létrehozását Miklós László ökológus, egyetemi tanár. „Szakmai szempontból Szlovákiában is szükséges legalább egy síkvidéki nemzeti park, hogy a nyilvánosság előtt is világossá váljon: védeni kell a síkvidéki ökoszisztémákat, hiszen ezek is értékesek” – mondta a Napunknak volt környezetvédelmi miniszter.
2024. március 30-ig kellene megalakulnia a Duna Menti Nemzeti Parknak, ami az ország tizedik nemzeti parkja lenne, és az első olyan, amely síkságon terül el. A természet- és tájvédelmi törvény módosítását, amely kötelezné a kormányt a park megalakítására, a Jaromír Šíbl OĽaNO-s képviselő és más független képviselők köré tömörülő képviselői csoport nyújtotta be a parlamentben. Ha a parlament jóváhagyja a módosítást, az még nem jelenti automatikusan a nemzeti park létrehozását, ugyanis azt a kormánynak kell jóváhagynia.
A dunai mesterséges árvizekkor nagyobb vízhozamra van szükség, legalább 120 köbméter/másodpercre az áradás csúcspontján, és nem elég a jelenlegi három nap – mondja Tomáš Kušík, a BROZ elnöke. Méltányolja a képviselők és a minisztérium kezdeményezését egy nemzeti park kialakításáról. „Természetesen a nemzeti parkká nyilvánítás nem jelenti azt, hogy minden megoldódott, de hiszek abban, hogy egy nemzeti parkban a dolgok nagyobb prioritást kapnának” – teszi hozzá.