Fidesz
Cikkek
Percről percre
„35 éve alakult meg a Fidesz. Nekünk Magyarország az első“ – írja szűkszavúan az évforduló alkalmából Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor.
A Fidesz támogatottsága stabil, az ellenzéki pártok körében van némi átrendeződés, derült ki az IDEA Intézet legújabb felméréséből. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 29 százalékos, vagyis ugyanannyi, mint egy hónapja. A biztos választók 48 százaléka választaná Orbánékat, ami már negyedéve stabil szám.
„Súlyos, feloldhatatlan ellentmondás feszül aközött, hogy a magyar politika és a magyar oktatás is a trianoni békeszerződést mélyen egyoldalúnak és igazságtalannak tartja, most viszont a magyar kormány egy ugyanilyen mélyen egyoldalú és igazságtalan megoldást kíván objektíve helyesnek és igazságosnak eladni – más kontójára” – mondta a Napunknak Ungváry Krisztián történész arról az elképzelésről, hogy Ukrajnának területeket kellene átengednie a békéért.
A magyar jobboldalon és szélsőjobboldalon egyre többen mondják, hogy Ukrajnának területeket kellene feláldoznia a békéért, hiszen szerintük Magyarország is vállalt ilyen áldozatot Trianonban. Ungváry Krisztián történész arra figyelmeztet, „amennyiben ez lenne az analógia, akkor éppenséggel a »mindent vissza« és a »nem, nem soha« jelszavak azok, amelyek magyar szempontból érvényesek lehetnek a mostani Ukrajna integritásának kérdésében.”
A magyar kormány elvárja a tiszteletet, akár egy gengszter, ahelyett, hogy kiérdemelné azt, írja a svéd Aftonbladet lap vezércikkében azt követően, hogy megérkezett Svédországba a fideszes parlamenti delegáció.
Finnországnak nincs miről tárgyalnia, nincs mit magyaráznia a delegációnak, mondta a finn parlament külügyi bizottságának alelnöke, Erkki Tuomioja, aki nem a magyar parlament, hanem a Fidesz-frakció látogatásának tekinti a Hende Csaba vezette fideszes képviselőcsoport közelgő helsinki útját.
A Fidesz-frakció megosztott a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, ezért felkérték az Országgyűlés elnökét, hogy küldjön delegációt a két érintett országba – jelentette be a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonfüreden, sajtótájékoztatón.
„Mindannyian emlékszünk a múltra, emlékszünk a dunaszerdahelyi focimeccsre, Malina Hedvig ügyére, az ellentörvényre a kettős állampolgársági ügyben, de arra is, hogy a második Fico kormány idejében hogyan tudta lecsillapítani a két kormányfő a felkorbácsolt kedélyeket. A szlovák választók és a szlovákiai magyar választók fogják eldönteni, milyen mandátumot adnak a pártoknak” – reagált Németh Zsolt arra a kérdésre, megbízható partnernek tartja-e a Smert.
Andrej Danko szerint egy szlovák Fideszre lenne szüksége Szlovákiának. Az SNS elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában arról is beszélt, hogy a választások előtt egyelőre a Smerrel és a Hlas-szal készülnek egyeztetni, de nyitottak a magyar nemzetiségi képviselet irányába is.
Negatív gazdasági következményei lennének a vasárnapi boltzárnak Szlovákiában, amelyről ma dönthet a parlament, állítják az INESS elemzői. Csökkenhetne a foglalkoztatottság, a részmunkaidős foglalkoztatottsággal együtt, csökkenne a tőkefelhasználás hatékonysága, a fogyasztók számára többletköltségek keletkezhetnének, és csökkenhetne az alkalmazottak bére is.
A parlamentben ma szavazhatnak a vasárnapi boltzárról, ha átmegy a jelenlegi javaslat, csak négy vasárnap tarthatnak majd nyitva az üzletek – az iskolaév elején, illetve advent idején. Négy munkaszüneti napon viszont feloldanák a boltzárat – ha nem vasárnapra esnek, mehetnénk vásárolni május 1-jén és 8-án, augusztus 29-én és szeptember 1-jén.
A választási rendszer átalakítása helyett „Szlovákiában érdemesebb lenne a párttörvény reformjával foglalkozni, és szigorúbban szabályozni, hogy ki indulhat el a választásokon, mit is jelent egy párt, és milyen belső demokratikus szabályokat kell kielégítenie ahhoz, hogy elindulhasson és költségvetési támogatásban részesülhessen egy választáson” – véli Tóka Gábor, a CEU professzora.
Az önmagában nem antidemokratikus, ha egy választási rendszer többségi jellegű, habár elmondható, hogy ez a mindenkori nagy pártoknak kedvez, a kicsiket bünteti, hosszú távon pedig a blokkosodás felé mutat, és erősíti a polarizációt – mondta a Napunknak László Róbert, a Political Capital független think tank elemzője a választási rendszerekről.
Peter Spáč politológus és választási szakértő szerint Szlovákiában régóta bevett dolognak számít az arányos választási rendszer, és az emberek számára nehezen lenne érthető, ha áttérnénk a vegyes modellre. Szerinte nem véletlen, hogy ilyen sok párt van Szlovákiában, mert ez a társadalom jellegét tükrözi. „Ezt nem lehetne 2-3 pártra szűkíteni anélkül, hogy jelentős társadalmi csoportok ne veszítsék el a képviseletüket” – magyarázza a politológus.
Ha már 2020-ban vegyes választási rendszer lett volna Szlovákiában, bejuthattak volna a parlamentbe Magyar Közösségi Összefogás képviselői is – derül ki abból a cikkből, amelyben a kollégák lemodellezték, hogy mi minden változott volna, ha vegyes választási rendszerrel vágtunk volna neki a 2012-es és a 2020-as parlamenti választásnak.
Pénteken, december 30-án jelentek meg az Erdélyi Médiatér Egyesülethez tartozó nyomtatott napilapok utolsó példányai. Az olvasóktól búcsúzó cikkekből kiderül: a munkatársaknak továbbra sem teljesen világos, hogy mi áll a hirtelen megszűnés hátterében, de nem is feltétlen keresik a felelősöket. (transtelex)
Egy decemberi közvélemény-kutatás szerint a Fidesznek nagyjából ugyanakkora a támogatottsága, mint egy évvel korábban. Ezt nem tudta megtépázni sem a magyar kormány oroszbarátsága, sem a rekordmagas infláció, sem más gazdasági nehézség, és ez ellenzék sem jelentett rá semmilyen veszélyt – írja Renczes Ágoston a magyarországi belpolitikai évértékelőjében.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere akart és megpróbált valami érvényeset mondani Trianonról, az összetartozásról, az egykori Magyarországról és a mairól, de belebukott – írja Parászka Boróka a jobboldali Trianon-kultúráról szóló véleménycikkében.
Orbán Viktor nagy-magyarországos sálja miatti botrány arra világított rá, hogy ugyanoda kanyarodik vissza a Fidesz és a miniszterelnök, ahonnan a rendszerváltás idején csírázó magyar szélsőjobboldali szubkultúrák elindultak. A Nem, nem sohához, meg a Mindent visszához – írja Parászka Boróka véleménycikkében.
Az Európai Parlament terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot a mai állásfoglalásában. Az ülésen részt vevő fideszes képviselők nem nyomtak gombot az erről szóló szavazáson.