A saját szememmel láttam. Ez nem volt és nem is „különleges művelet”. Embertelen barbárság volt, amely életet és testi épséget veszélyeztet, vagyont pusztít, és elveszi az ukránoktól a jobb jövő reményét. Ma van egy éve, hogy Putyin hadserege megtámadta szomszédját. Ezért nem szabad, hogy a mi szomszédunk legyen, írta közösségi oldalán Grendel Gábor, a parlament alelnöke. (napunk)

Aki júniusi választási időpontot akar, kezdeményezzen tárgyalásokat és jusson megállapodásra – véli Grendel Gábor. „Nem igazán értem az üzengetést a médián keresztül, hogy kinek mit kéne tennie, és kinek mit nem. Hasznosabb lenne előbb megegyezni, és aztán ezt a nyilvánosság elé tárni” – fogalmazott.

Grendel Gábor nem részletezte, hogyan működhetne egy kisebbségi kormány, ha ő maga ellenzi a szélsőségesekkel való együttműködést. „Nem akarok találgatni, hogy mi és hogyan lesz. Várjuk meg, amíg véget ér a kormányválság, és majd meglátjuk” – mondta a parlament alelnöke a Sobotné dialógy című műsorban.

Grendel Gábor nem árulja el, hogy javasolná-e Igor Matovičnak a lemondást. „Nem beszélnék ilyen dolgokról a médiában és nyilvánosan. Bajtársiasságból nem való az ilyesmi” – mondta a parlament alelnöke a Sobotné dialógy című műsorban.

Amíg megvan a koalíciós partnerekben a tárgyalási szándék, addig még él a remény. Továbbra is látom értelmét annak, hogy a partnerek tárgyaljanak, és megpróbálják megtalálni a megoldást, mondta Grendel Gábor, a parlament alelnöke a Paraméternek.

A Szövetség szerint visszalépés a kisebbségi jogok terén a mediális törvény, mert a kisebbségi nyelvű programokat a koalíció eredeti ígéretével szemben továbbra is feliratozni kell. Forró Krisztián pártelnök bírálta a kormánykoalíció magyar képviselőit, vagyis Grendel Gábort és Gyimesi Györgyöt is, akik elmondása szerint szintén megszavazták ezt a módosítást.

A választópolgárok, akik a jelenlegi kormányra szavaztak, nem akarnak előrehozott választásokat, jelentette ki Grendel Gábor a parlament OĽaNO-s alelnöke a TA3 politikai vitaműsorában.