Nincs is olyan nő, akinek ne lenne legalább egy nagyon kínos története azokról a napokról. Az sem ritka, ha valaki csak folyamatos fájdalomcsillapító-adagolással tudja átvészelni ezt az időszakot. Sajnos sok nő számára még az alapvető felszerelés sem áll rendelkezésre. Amikor egy családnak ételre sincs igazán elég pénze, akkor a szárnyas betét elérhetetlen luxus, hiszen lánygyermekenként 5-10 euróval növeli a családi kassza havi kiadásait. Számukra gyűjtenek az „Egy táska női szeretet” aktivistái.

Sabína távolkeleti országokban segített alultáplált és hátrányos helyzetű gyerekeken, mígnem hazatért, és az egyetem utolsó évében teherbe esett. Úgy döntött, egyedül neveli fel a gyermekét, annak ellenére is, hogy a családja szerette volna erről lebeszélni. Sabína történetén mutatja be Iveta Tanoczká, milyen nehéz ez a döntés ma Szlovákiában.

A Nagyszombati és a Nyitrai kerületben a biztosítók nem térítik a gyermekpszichiátriai kórházi kezelést. Ahhoz, hogy minden segítségre szoruló gyermeknek segíteni lehessen, Szlovákiának legalább száz akut férőhelyre, ötven–száz krónikus férőhelyre és legalább két-három szanatóriumra lenne szüksége – mondja Terézia Rosenbergerová, az egészségügyi minisztérium gyermekpszichiátriai vezető szakértője.

A gyerekeket már az iskola előtt érdekli az írás, azonban az, amivel az iskolában találkoznak, csalódást okoz. „Ha a pedagógus piros tollal a kezében jár az osztályban, és a gyerekek füzetébe berajzolja, hogy a kis írott „a”-nak nagyobb a hasa, a gyerek megszokja, hogy ez az írás” – mondja Zuzana Petrová szakértő, aki szerint a gyerekeknek többet kellene írniuk és fantáziálniuk.

„Amikor eljön a rendelőmbe egy hároméves gyerek szülője, és megkérdezem tőle, mit szeret a gyerek, és azt válaszolja, hogy a joghurtot, a gyümölcs- és a burgonyapürét, akkor ez egy jel számomra” – mondja Danica Brunclíková logopédus. „Ha gyerek nem fejlődik úgy az étkezésben, ahogyan kellene, a szülő ellehetetleníti, hogy helyesen stimulálja a beszédért felelős izmokat” – magyarázza a logopédus.

„A gyerekkel már a születésétől fogva beszélni kell. Nem elég néhányszor rászólni azzal, hogy úgysem ért minket és valószínűleg nem is hall, mivel ő maga sem beszél még” – mondja Danica Brunclíková logopédus. „Ha azt akarjuk, hogy a gyerek időben kimondja az első szavakat, akkor az életének első hónapjaitól kezdve szilárd alapokat kell adnunk a számára, hogy legyen mire építenie” – teszi hozzá.

„A gyereknek biztonságra van szüksége, mi pedig szülőként nem ostorozhatjuk magunkat azért, hogy eddig nem beszéltünk vele a kapcsolati és szexuális nevelésről” – mondja Simona Mačorová és Radka Mikšík. Szerintük velünk sem beszéltek erről. „A családokban nem volt erről szó, mivel a mi szüleink sem tudták, hogyan kezdjenek bele, és az egész egy nagy tabu volt” – teszik hozzá az InTYMYta non-profit szervezet tagjai.

A gyereket az elolvasott oldalak száma is tudja motiválni. A műveltségi küszöbérték körülbelül 800 oldal évente. Ha egy év alatt sikerül 1500 oldalt vagy annál többet elolvasniuk, az nagy valószínűséggel más tantárgyakból is jobb eredményeket hoz majd – mondja Miloš Šlapal csehtanár, aki iskolai olvasóműhelyt vezet.

Azoknak a gyerekeknek, akik egyáltalán nem olvasnak, nemcsak a jegyekkel vannak nagyobb gondjaik, hanem gyakran a viselkedéssel is. A szépirodalmi szövegek olvasása lehetőséget ad arra, hogy betekintsünk különböző szereplők gondolataiba, ez pedig növeli az empátiát – mondja Miloš Šlapal csehtanár, aki iskolai olvasó- és íróműhelyt vezet.

„Az apaságról a társadalmunkban csak nagyon keveset beszélnek. Az anyák általában tudják, mi a feladatuk, az apák azonban nem” – véli Milan, aki saját maga tanulta meg, hogy az apa is a család része.

„Tökéletes apa és partner akartam lenni. Számomra ez azt jelentette, hogy mindennel meg kell birkóznom, de soha nem szabad megmutatnom a gyengeségeimet és beismerni a kudarcot” – mondja Milan, akinek az életét felforgatta az apaság.