Orbán Viktor nemrég mondta ki egyértelműen, hogy a határon túli magyarokra Budapest „erőforrásként” tekint, és határozott célként tűzi ki Magyarországra való „átcsábításukat” vagy legalábbis munkaerőpiaci hasznosításukat. Ez a törekvés azonban nincs összhangban azzal a hivatalos magyar kormánypolitikával, amely a határon túli magyar közösségek szülőföldön való boldogulását támogatja, morálisan és anyagilag egyaránt.

„Nagy örömünkre szolgálna, ha a magyar kormány a határon túli magyarságra nem munkaerőpótló szempontokon keresztül tekintene” – mondta a Napunk kérdésére a Simon Zsolt vezette Magyar Fórum. „A szülőföldünkön való megmaradásunk, boldogulásunk csak akkor valósítható meg, ha a munkaképes közösség tagjai nem vándorolnak el” – tették hozzá Orbánék azon tervére reagálva, hogy határon túli magyarokkal töltsék fel a magyar munkaerőpiacot.

Káčerék szerint csak nacionalizmus, nem pedig megoldás Orbánék terve, hogy határon túli magyarokkal segítsenek munkaerőpiaci gondjaikon. „Az EU-ban a szabad munkaerőáramlás elve van érvényben. Az emberek a munkaerőpiaci feltételek alapján döntenek arról, hogy vállalnak munkát, nem a politikusok nacionalista kijelentései alapján, amelyek egy probléma megoldásának hivatottak tűnni” – válaszolta a Napunknak a Rastislav Káčer vezette külügyi tárca.

„A nem hivatalos politikán kívül nagyon sokat lehet tenni a megbékélésért. Egészen biztosan nincsen fekete-fehér kép: nem az van, hogy a magyarok a jók és az ukránok a rosszak, vagy fordítva. Ez rettenetesen durva leegyszerűsítése a dolgoknak” – mondja a Napunknak Trautmann Balázs katonai újságíró, aki nyitott egy bankszámlát, ahová adományokat lehet utalni egy kárpátaljai zászlóaljnak.

Egyetlen negatív visszajelzés sem kapott a határon túli magyaroktól Trautmann Balázsék civil csoportja, amely az Ukrajnáért harcoló katonáknak gyűjt adományokat. „És ez azért megdöbbentő, mert valóban a magyar politikától eltérő dolgot csinálunk” – mondja Trautmann a Napunknak.

Egy magyarországi civil csoport ősszel felvette a kapcsolatot az Ukrajnában harcoló egyik kárpátaljai zászlóalj magyar származású ikonikus tagjával, Fegyir Sándorral, azaz Sándor Ferenccel, hogy megkérdezzék tőle, hogyan tudnának segíteni nekik. A csoport egyik tagja, Trautmann Balázs katonai újságíró nyitott egy bankszámlát, ahová az adományokat lehet utalni, és sokkal nagyobb segítőkészséget tapasztaltak, mint amire számítottak.

Az a kultúrpolitika, amit az Előretolt Helyőrség elindításával beharangoztak, „nemzetegyesítést” ígért, mondja Parászka Boróka. A vidék és a városok, a főváros egyesítését, a határon túliak és a magyarországiak egyesítését jelentette volna mindez. A publicista szerint azonban ilyen „egyesítés” nem létezik.  „A hatalom ellehetetlenítette a magyar kultúra és irodalom működőképes tereit” – teszi hozzá.

A NER által kitartott (ál)kulturális tér szereplőinek az Előretolt Helyőrség történetével vált nyilvánvalóvá, hogy ez az autokrácia jellegénél fogva kultúraellenes, véli Parászka Boróka. „Nem politikai oldalak kultúrái állnak egymással szembe, nem szub- és elitkultúra. Hanem a kultúraellenesség és a kultúra” – teszi hozzá a publicista.

Egy térségre korlátozódnak a magyarellenes történések Ukrajnában, nem egy országos jelenségről van szó, mondta a Napunknak Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A konfliktus a Turul-szobornak a munkácsi várból való eltávolításával kezdődött még tavaly októberben.

Az összes megyében zajlik a mozgósítás, mondta el a Napunk kérdésére Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. „A hivatalos szervek szerint az egyik cél a tartalék hadosztályok létrehozása, hogy a jelenleg frontszolgálatot teljesítőket esetleg tavasszal pihenőre tudják kivonni.”

A jelenlegi sorozásoknak nincs magyarellenes éle, mondták a Napunk kárpátaljai forrásai. Ezek az intézkedések szerintük mindenkit érintenek, nemzetiségtől függetlenül. „Meglátásom szerint viszonylag kevés magyar vagy magyar származású katona van az ukrán hadseregben” – mondta Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

Finta Márk újságíró szerint a magyar kormánysajtó vádjai a határon túli magyar támogatások kapcsán írott cikkekről nem állják meg a helyüket. „Egyetlen cikk sem kérdőjelezi meg a támogatások létezésének jogosságát és fontosságát. A cikkek arra mutatnak rá, hogy ezeket a pénzeket egy politikai párt osztogatja, átláthatatlan módon, kiválasztottak egy csoportjának” – mondja az újságíró.

Kőváry Sólymos Karin, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ munkatársa visszautasítja azokat a támadásokat, amelyekkel a magyar kormánypropaganda célba vette a határon túli magyar támogatásokkal foglalkozó sajtót. „A projekt célja az volt, hogy átláthatóbbá tegyük a támogatásokat, nyílt forrásokból dolgoztunk, nem tudom, ennek melyik része meríti ki a nemzetárulás fogalmát” – mondja az újságíró.