Mintegy fél évezrede forrt egybe Galánta és az Esterházy család neve, amikor is az addig ismeretlen Pozsony vármegyei köznemes és utódai megszerezték a galántai uradalmat, felvették a galántai előnevet és bámulatos sebességgel egyre magasabbra lépdeltek a társadalmi ranglétrán – írja Papp Attila a galántai Esterházy-kastélyról.

Nem most rajzolnák át először radikálisan Szlovákia közigazgatási térképét, száz évvel ezelőtt a nagymegyék létrehozása indította a gyakori változtatások sorát. A nagymegyék határait úgy húzták meg, hogy azokban a magyarság mindenhol kisebbségbe került – a csehszlovákiai magyarok ezt ellenük irányuló lépésként értékelték.

Száz évvel ezelőtt született meg az a népszövetségi határozat, amelynek köszönhetően a csehszlovák megszállás alatt álló Somoskő és Somoskőújfalu visszatérhetett Magyarországhoz. Krepuska Géza orvosprofesszor, a környék legnagyobb birtokosa is hozzájárult közvetve ahhoz, hogy a nemzetközi szervezet Magyarország javára döntött, de az alakja köré szőtt legendának nincs sok köze a valósághoz.

Az érsekújvári 1906-ban átadott Kossuth-szobrot 1919. május 22-én cseh katonák, illetve vasutasok csoportja ledöntötte a két méter magas talapzatáról, zsákmányukat a vasútállomáshoz vonszolták és porrá zúzták – írja Beke Zsolt az újvári szoborkeringőről.

A köztérért folytatott harc a szlovák–magyar vegyes környezetben fekvő Érsekújvár esetében is jelen volt és van. Ez a területkijelölés izgalmas szobortörténetekben mutatkozik meg. Beke Zsolt időn és téren átívelő sétára invitál.

A történelmi Magyarország területén először Pozsonyban tartottak rendőrkutya-bemutatót. Az 1911-es esemény a hazai rendőrkutya-mozgalom kezdeteinek egyik legfontosabb epizódja.

A 19/20. század fordulóján egy helyi lap Pozsonyt a kutyák Eldorádójának titulálta, a valóságban azonban drákói szabályokkal sújtották az itteni gazdikat és kedvenceiket. Ekkoriban rendszeresek voltak Pozsony környékén a veszettségjárványok és a több hónapig elhúzódó ebzárlatok, ráadásul a szegényebb lakosok körében a kutyahús fogyasztása sem ment ritkaságszámba.

Párkány Marcus Aurelius római császár idején lépett ki először az írott történelem színpadára. A római uralkodó nemcsak Elmélkedések című, nagy hatású művét írta a környéken, hanem a legendás esőcsoda is a nevéhez fűződik.

Öt zoboraljai férfit 1956-ban bebörtönöztek, amiért kiálltak a magyar forradalom mellett. Egyikük lánya, az akkor alig négyéves Borbála emlékszik vissza a hatvanhat évvel ezelőtti eseményekre, amelyeket sok évtizedes hallgatás követett.

A máriacsaládi kolostor az Érsekújvári járás egyik legjelentősebb műemléke lehetne, jelenleg azonban egyre gyorsuló ütemben pusztul. Még vannak viszont, akik nem tettek le a különleges épületegyüttes megmentéséről, bár a konkrét lépések egyelőre váratnak magukra.

Horthy egy csődbe jutott, adósságokban úszó városba vonult be. A két háború közötti időszak távolról sem nevezhető Komárom fénykorának. Gazdasági válság, infláció, munkanélküliség nyomta rá a bélyegét az első önkormányzati választásokra Szlovákiában.

„Nemzetünk és fajunk iránt teljesítjük a kötelességet holnap magyar testvérek, amikor a magyar ellenzéki pártokra leadandó szavazatunkkal magyar lelkiismeretünk hitvallása hull az urnába.” Kacsinecz Krisztián meséli el az első komáromi önkormányzati választás történetét a Csehszlovák Köztársaságban.

Az önkormányzatnak össze kellene zárnia, és nem szabadna megengedni, hogy megváltozzon a belváros jellege, ez a régi poliklinika felújítására is érvényes – mondja Mácza Mihály, aki idén ünnepelte 80. születésnapját, és évtizedeken keresztül kutatta Komárom és környéke történetét.

Komárom belvárosát és szélesebb környékét mindenki jól ismeri, azonban a külvárosban és a közeli községekben még sok minden vár felfedezésre – mondja Mácza Mihály, a város egyik legismertebb helytörténésze.

A komáromi gettó lakóit, 4500 embert 1944. június 12-én és 14-én szállították el Auschwitzba. Alapy Gáspár polgármester igyekezett lassítani az antiszemita intézkedések végrehajtását. Végül őt is koncentrációs táborba szállították, Dachauban halt meg.

Én esküt tettem rá, hogy minden polgár ügyét egyformán szolgálom – mondta Alapy Gáspár, Komárom volt polgármestere, amikor elkezdődtek a zsidóellenes intézkedések. Alapy védelmébe vette a zsidókat, és fellépett az ellen, hogy Magyarország a nácizmus útjára térjen.