A statikai szakvélemény szerint már le kellett volna bontani az épületeket, mert életveszélyesek a Galántai járás legnagyobb romatelepén, a Jegenyésen. Bár rendkívüli állapotot hirdetettek, mégsem történt semmi. A 300 lakosú tallósi telep egyik legnagyobb problémája a szemét, kb. 600 tonna gyűlt össze, derül ki a Napunk helyszíni riportjából.

Kisebbségi közösségekben csonka az egyházi szféra, csonka a civil szféra, és akkor van esély némi érdekvédelemre, ha valamilyen közös érdek mentén ezek a közösségek együttműködnek, írja Parászka Boróka véleménycikkében. Ha katolikus iskolában elfér az a nem katolikus magyar gyerek, aki máshol nem tudott elhelyezkedni. Egymásra vagyunk utalva, mi, szekuláris és egyházi világok lakói, fűzi hozzá a kommentátor.

Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a kisebbségi nyelvhasználati jogokkal kapcsolatos hiányosságok felszámolására szólította fel az önkormányzatokat. A kormánybiztos a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogairól szóló 2021–2022-es jelentésre reagált.

„Azon dolgozunk, hogy a Kompromisszummal megmutassuk, lehet ezt függetlenül csinálni” – mondja Pataki Tamás, az érsekújvári egyesület tagja. „Van egy olyan benyomásom, hogy sokakat, akik elkezdenek civilkedni, beszippant a politika. Nem magáért az ügyért csinálják, hanem egyfajta karrierépítésként. Persze lehet, hogy sokan belátják, hogy a politikán keresztül tudják megvalósítani a céljaikat” – teszi hozzá Pataki.

A kisebbségi helységnevek között külön fejezetet képeznek a ruszin nevek, amelyeket egy kormányrendelet szerint cirill betűkkel kell írni. A közlekedési minisztérium korábban tiltakozott ez ellen a megoldás ellen, arra hivatkozva, hogy a közúti jelzéseken csak latin betűs szövegek szerepelhetnek. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos megerősítette a Napunknak, hogy jöhetnek a cirill betűs táblák.

Bukovszky László kormánybiztos jelentéséből az derül ki, hogy az önkormányzatok azért nem tesznek meg mindent a kisebbségi nyelvtörvényből fakadó kötelezettségeiknek, mert elsősorban anyagi okokra hivatkoznak, másodsorban a szakképzett személyzet hiányára, harmadsorban pedig a szakmai segítség elmaradására. A kormánymegbízott azt tervezi, hogy kora tavasszal személyesen felkeresi az érintett önkormányzatokat, hogy segítsen.

Márciustól 125-tel nő a kisebbségi települések száma Szlovákiában. Ezeknek a községeknek és városoknak a polgármesterei olyan új feladatokat kapnak, amelyekkel eddig nem volt tapasztalatuk, és több tucatnyi településen egy második kisebbségi nyelvet is bevezetnek. Három nyelvet (szlovák és két kisebbségi nyelv) használnak majd mintegy harminc településen.

Berényi József szerint az MKP-platformnak az volt a célja, hogy a Szövetségen belül egységesítsék a retorikát, ezért javasolták a platformok megszüntetését. „Az volt a válasz, hogy nem, szükség van a sokszínűségre. Ha így van, mi a saját értékrendünk alapján ki fogjuk mondani, mit gondolunk a dolgokról, és gondolom, majd ők is. Így meglesz a sokszínűség” – indokolta a platformelnök az MKP-sok hétvégi politikai nyilatkozatát.

Berényi József szerint nem egyeztettek, a Szövetség MKP-platformjának politikai állásfoglalása mégis nagyrészt egyezik a Fidesz álláspontjával. A szankciók szerintük sem működnek, az EU nyomást gyakorol Magyarországra a menekültek és az LMBT+-politika terén, Ukrajna pedig kisebbségellenes. „Nincs olyan kommunikáció, hogy fiúk, álljatok mellénk, mert ha nem, akkor baj lesz. Ilyen nem létezik. Ebben nincs összehangoltság” – állítja a platformelnök.

Egy térségre korlátozódnak a magyarellenes történések Ukrajnában, nem egy országos jelenségről van szó, mondta a Napunknak Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A konfliktus a Turul-szobornak a munkácsi várból való eltávolításával kezdődött még tavaly októberben.

Az összes megyében zajlik a mozgósítás, mondta el a Napunk kérdésére Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. „A hivatalos szervek szerint az egyik cél a tartalék hadosztályok létrehozása, hogy a jelenleg frontszolgálatot teljesítőket esetleg tavasszal pihenőre tudják kivonni.”

A jelenlegi sorozásoknak nincs magyarellenes éle, mondták a Napunk kárpátaljai forrásai. Ezek az intézkedések szerintük mindenkit érintenek, nemzetiségtől függetlenül. „Meglátásom szerint viszonylag kevés magyar vagy magyar származású katona van az ukrán hadseregben” – mondta Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

Miroslav Popper pszichológus szerint jelenleg nincs nagy szlovák–magyar feszültség, különösen a fiatalok körében. „Szerencsére a szlovákok és a szlovákiai magyarok között a közéletben és a politikai diskurzusban nincs feszültség, az együttélés többé-kevésbé problémamentes” – mondta a Napunknak. „A kutatásunkban részt vevő, túlnyomórészt fiatal válaszadók nem látják negatívan ezeket a kapcsolatokat, és ez reményt ad a jövőre nézve, hogy inkább javulni fog a helyzet, mintsem romlani.”

„Minimum az Osztrák–Magyar Monarchia korszaka óta vannak etnikai ellentétek a szlovákok és a magyarok között” – mondta a Napunknak Miroslav Popper pszichológus. A szlovák–magyar kapcsolatok jelenlegi szintje a kutatásban résztvevők tanúsága szerint túlnyomórészt semleges – teszi hozzá.