A Pál utcai fiúk 21.századi színpadi feldolgozása talán megpendíthetne olyan korszerű témákat is, amelyek jobban foglalkoztatják a mai fiatalságot a hazaszeretet és a bajtársiasság unásig ismételt toposzánál. Legyen szó az elmagányosodásról, a generációs különbségekről vagy akár a bolygó jövőjéről – írja a Komáromi Jókai Színház bemutatójáról Kacsinecz Krisztián.

Alaposabb figyelmet követel az a kérdés, hogy a chatbotoknak miként kell reagálniuk, amikor az emberi beszélgetőpartnerek agresszív, szexista vagy rasszista megjegyzésekkel arra késztetik a botot, hogy válaszában mutassa be a saját mocskos szájú fantáziáit. Vajon úgy kell programozni az MI-t, hogy ugyanazon a színvonalon válaszoljon, mint amelyiken a kérdést feltették? – írja Slavoj Žižek filozófus.

Az igazi veszély nem az, hogy az emberek összetévesztik a chatbotot egy valós személlyel; hanem az, hogy a chatbotokkal való kommunikáció során a valós személyek úgy beszélnek, mint a chatbotok – mondataikból eltűnik minden árnyalat és irónia, megszállottan csak pontosan azt mondják, amiről azt gondolják, hogy el kell mondani – írja a mesterséges intelligencia veszélyeiről Slavoj Žižek filozófus.

„Nem szeretném azt a trivialitást ismételgetni, hogy Orbán János Dénes kínos léptékű lojalitása milyen bokázásokkal, sefteléssel, behódolással, megalázkodással vezetett el a díjig. Pitiáner korszak pitiáner ügyei” – írja Parászka Boróka. „De nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a kultúra, ami ellen ez a hatalom ma minden eszközt bevet, él és kiváló teljesítményt nyújt. Nincs magyar sajtó, nincsenek valódi kritikai rovataink, de tudatosítsuk a tényt: a magyar kortárs próza Erdélyben is, Magyarországon is fontos, mások által el nem végzett feladatokat látott és lát el” – teszi hozzá.

Minél mélyebbé vált a magyar kultúra válsága, Erdélyben annál meghatározóbb jelenségek születtek, véli Parászka Boróka. „Nem az Előretolt Helyőrség-szerű lobbicsoportokra, pénzkijáró egyletekre, önérdekérvényesítő véd- és dacszövetségekre gondolok” – fűzi tovább a publicista. Többek közt Tompa Andrea és Selyem Zsuzsa köteteit emeli ki, melyek azok számára is újszerűvé tették az erdélyiséget, akiknek egyébként semmilyen kötődésük nincs Erdéllyel.

A magyar kultúra jobboldali reformjának bukása után „a kulturális stratégák, ideológusok kiemelt alakját, a kulturális térfoglalás vezérfiguráját, Orbán János Dénest idén tavasszal Kossuth-díjjal tüntették ki” – írja Parászka Boróka, miközben nem csupán a saját maga által gründolt irodalmi intézményháló omlott össze, hanem átgondolatlan ígéreteit is sorra megszegte.

A forgatókönyvet mintha már az első forgatási napon megette volna a medve, a karakterek felszínesek, a CGI-mackó pedig esetlen, mégis meg kell néznie a Kokainmedvét annak, aki szeretne csak úgy röhögni egy jót. Filmajánló.

Kérdés, hogy a meglévő intézményeket meg tudják-e tölteni tartalommal a nemzetiségi kultúra aktorai – véli Hushegyi Gábor esztéta. A Művészeti Alap munkatársa úgy gondolja, „ideje már tüzetesen megvizsgálni, milyen eredmények mutathatók fel a 30, 20 vagy 15 éve létező állami finanszírozású nemzetiségi intézmények tevékenységében. Feltenni néhány kellemetlen kérdést, pl. sikerült-e szakmai szempontból kiépíteni ezeket az intézményeket (pl. múzeumot), vagy csak személyi ambíciók kaptak teret, ignorálva a szakmaiságot, az intézmény jövőjét.”

„Nemzetiségi szinten katasztrofális az anyag. Látható, hogy miután leépítették a minisztériumban az általam létrehozott osztályt, egész egyszerűen nincs meg a kellő hozzáértés” – mondta Rigó Konrád volt kulturális államtitkár, a Szövetség politikusa Szlovákia kulturális stratégiájáról.

Rigó Konrád volt kulturális államtitkár Szlovákia 2030-ig tervező kulturális stratégiáját nemzetiségi szinten katasztrofális anyagnak tartja, ami miatt a Szövetség petíciót is indított. Hushegyi Gábor, a Művészeti Alap munkatársa nem vár csodát a petíciótól, szerinte inkább egy kötelező feladatról van szó a párt részéről, ami inkább szól a közelgő választásokról, mint tudatos szakpolitika érvényesítéséről.

Március 15. alkalmából ma osztották ki a Kossuth-díjakat. Dráfi Mátyás, Duba Gyula és Adamis Anna is a díjazottak között van.

Ötven évvel ezelőtt volt a budapesti Vígszínházban a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról premierje. A nagy sikerű „nemzedéki vallomás” a 70-es években meghódította Prágát és Pozsonyt is. A cseh fővárosban Václav Havel és Bohumil Hrabal is megtekintette a Vígszínház előadását.

A rendszerváltás óta mindig több magyar, mint szlovák nyelvű tévéadást néztek a szlovákiai magyarok, a friss számok azt mutatják, hogy ez nem mindig lesz így. A változás a sajtó és a rádió esetében is megfigyelhető. Az online médiánál a szlovák dominál, a szlovákiai magyar viszont megelőzi olvasottságban a magyart, derül ki Lampl Zsuzsanna szociológus médiakutatásából.