Megszüntették a Boris Drevenák ellen kiadott elfogatóparancsot és törölték a rá kiszabott börtönbüntetést. Az egykori rendőr korábban a Sátor Lajos-féle dunaszerdahelyi maffiát segítette – írja a Paraméter.

Ľubomír Daňko, a NAKA vezetője a Fontana-mészárlásról ma a budapesti sajtótájékoztatón elmondta, 2014-ben jegelték az ügyet, ám 2016-ban új információkhoz jutottak – ekkor kezdődött el a Sátor-klán maradékának felszámolása -, 2018-ban pedig újraindult a nyomozás is, mely ma is tart, és a legvégéhez közelít. A magyar rendőrség pedig a NAKA vezetője szerint nagyon sokat segített benne.

A magyar és a szlovák rendőrség szoros együttműködésének köszönhető, hogy sikerült pontot tenni az 1999-es, budapesti Döcher-gyilkosság végére, s hamarosan lezárulhat a dunaszerdahelyi tízes gyilkosság ügye is – hangzott el a szlovák és a magyar rendőrség vezetésének budapesti sajtótájékoztatóján.

Dunaszerdahelyen egy diszkós pofon miatt már nem törik rá az ajtót hajnalban senkire, hogy aztán elássák egy mezőszélen egy órával később – mondja Barak Dávid újságíró, aki szerint már nem kell szétverni egy éttermet, hogy védelmi pénzt tudjanak szedni; egy számítógép mögül lehet csalásokkal ezreket keresni, míg el nem viszik az illetőt a rendőrök.

Miért helyeznek 20 év múlva feltételesen szabadlábra egy 42-szeres gyilkost? – kérdezi Barak Dávid bűnügyi újságíró. Ha valaki elolvassa a Rossz vér című könyvemet, érteni fogja, hogy az a kompromisszum az oka, amit az igazságszolgáltatásnak meg kellett hoznia azért, hogy ne maradjon szabadlábon további tucatnyi bűnöző – mondja Barak.

A Padreho klan Marek Vagovič újságíró negyedik könyve, melyben arról olvashatunk, hogyan hálózta be a rendőrséget és szinte az egész országot egy vállalkozói csoport, mely aztán a saját hasznára fordította az állami és erőszakszervezeteket – írja Hegedűs Norbert a könyvről.

A Nyugat részéről sok hibás lépés történt abban, ahogy hozzánk viszonyultak – mondja Kristóf György filmrendező, aki a dunaszerdahelyi maffia történetéről készül filmet forgatni. A rendszerváltás után segíthettek volna okosabban az újrakezdésben. Azt viszont nem tudhatták, milyen negyven év kommunizmust átélni, ezt a másfajta társadalmi működést nem biztos, hogy értik. A mi feladatunk ezt elmagyarázni nekik – teszi hozzá a kassai születésű filmes.

Kristóf György filmrendező a dunaszerdahelyi maffia történetéről készül filmet forgatni. A történetnek egyelőre a Fontána-beli események után kicsivel van vége. Pápayék esetében azért volt olyan agresszió az utcán is, mert ők nem a szofisztikált bizniszre mentek rá, hanem a legprimitívebb és legagresszívabb pénzszerzésre. A primitívség és a brutalitás az első, ami Pápayékról eszembe jut – mondja a filmrendező.

Alsóhatár nevezetessége Sátor Lajos haciendája, amely sosem készült el. Mint egy drogbáró erődítménye, kutyákkal, kamerákkal. Bent, a hatalmas gaz és a fák ölelésében ott rejtőzik a nem túlságosan nagy ház. Négy apartman kapott volna helyet benne, de láthatóan szűkösen. A ház két oldalán „maffiabarokk” tornyocskák – ablak nincs rajtuk, funkciójuk csak a nagyzolás.

Az alsóhatári pelletgyár, a maffiatevékenységért elítélt Dora Ferenc egyik fő műve, amely a községháza mellett áll, jelenleg nem működik, mondja Culinka László alpolgármester. A hatalmas gyár óriási teher falunak, bár egy ideig az itt gyártott pellettel fűtötték a község épületeit, beleértve a bérlakásokat. Az üzemeltetése azonban nem kifizetődő a községnek, és soha nem is volt az.

Alsóhatárnak nincs főtere, főutcája sem nagyon, egy körív mentén terül el, és ahogy az ember végiggurul a falun, nem tudja, hol a fent és a lent, az alvég és a felvég. Ez megkeveri a látogatót, ha nem ismeri ennek a helynek a sajátos szabályait. Ezeket a szabályokat Dora Ferenc polgármester írta, csaknem harminc éven át. S a fő szabály az volt: ne üsd az orrod más dolgába.

Egy kelet-szlovákiai bérgyilkos földi maradványait találták meg júliusban Alsóhatárnál. Ezt most DNS-vizsgálatok erősítették meg, közölte a Markíza. A Galántai járásban fekvő településen Róbert Nigut, a 2013-ban eltűnt bűnöző csontjait ásták ki július 14-én.

„Drevenák stratéga volt, és taktikusan is tudott gondolkodni. Kevés rendőrnek van meg ez az adottsága. Pontosan tudta, hogy milyenek a rendőrség módszerei, hogyan nyomoznak, mire kell figyelnie az alvilágnak. Mikor velem beszélt Dunaszerdahelyről, pontosan elmondta, mi történik, a legapróbb eseményekről is tudott. Mikor Sátor Lajossal beszélt, ugyanilyen pontosan elmondta, mit csinál a rendőrség” – Jaroslav Spišiak a Napunk második beszélgetőestjén a rendőrség tégláiról is beszélt.

„A tízes gyilkosság idején járási rendőrkapitány voltam, és úgy éreztem, itt az esélye annak, hogy véget vessünk az alvilágnak. Hogy meg kell akadályozni, hogy bárki újraindítsa, vagy újraszervezze ezt az egészet. Ez volt a fő célom, és többé-kevésbé sikerült is” – fejtette ki Jaroslav Spišiak a Napunk második beszélgetőestjén.

„Dunaszerdahelyen már akkor kemény maffia volt, amikor Mikuláš Černákék még csak kispályások voltak. 1988-ban, még járőrként találkoztam ezekkel a birkózókkal, Sipossal és a többiekkel. Kidobóként dolgoztak a bárokban, a Kukorica csárdában vagy a Kondorosi csárdában” – mondta Jaroslav Spišiak a Napunk második beszélgetőestjén.