
Mítoszok a szlovákokról/a magyarokról
Percről percre
A legtöbb vitát a mai napig talán Esterházy János kapcsán a zsidósághoz való viszonyulása váltja ki. Magyar részről nagyjából elfogadott, hogy besorakozott a zsidómentők közé. A szlovák történetírás azt szokta kiemelni, hogy Esterházy a pályafutása során többször is hangoztatta antiszemita nézeteit, valamint megszavazott több, a zsidók jogfosztását célzó törvényt.

Esterházy János tényleg fasiszta volt és hazaáruló? Megjelent a Napunk és a Denník N történelmi mítoszokat feldolgozó, szakértők közreműködésével készült sorozatának mind a tíz cikke.

Szlovák részről az is gyakran felmerül Esterházy János kapcsán, hogy politikai tevékenysége mellett részt vett a magyar hírszerzői hálózatok csehszlovákiai tevékenységében. Ezt a gyanút azonban nem sikerült kétségek nélkül bizonyítani – írja Papp Attila a magyar–szlovák mítoszok 10. részében.
Dél-Szlovákia magyar etnikai dominanciáját olyan politikusok is elismerték, mint Pavol Čarnogurský, a második világháború alatti szlovák állam politikusa. Emlékirataiban 1938-ról úgy ír, hogy „senkit se rázott meg közülünk az olyan déli, tisztán magyar járások elvesztése, mint Komárom, Dunaszerdahely vagy Tornalja”. A magyar–szlovák történelmi mítoszok kilencedik része a ki volt a Kárpát-medencében témáját járja körbe.
A szlovákok ősei már jóval a magyarok őseinek bejövetele előtt a mai Szlovákia területén éltek. A szlávok a 6. században érkeztek ebbe a régióba, a magyarok pedig hozzávetőlegesen háromszáz évvel később. Így kezdődik Roman Pataj fejtegetése a ki volt itt korábban témában, a Napunk és a Denník N mítoszromboló sorozatában.

A magyarok egy része máig úgy hiszi, hogy Masaryk, Štefánik és Beneš átverés útján jutott több területhez. A magyar–szlovák történelmi mítoszok nyolcadik része a trianoni határjavaslatok során használt szempontokat mutatja be.

Pozsony és Kassa egészen a 20. század közepéig soknemzetiségű város volt. A magyar, a szlovák és a cseh nacionalisták is megpróbálták őket „kisajátítani” – írja Kacsinecz Krisztián a két város többnemzetiségéről szóló cikkében.

A Felvidék mindig a magyaroké volt? A szlovákok ezer évig magyar elnyomás alatt éltek? Kövesd jeles magyar és szlovák történészekkel együttműködésben készült, történelmi mítoszokat feldolgozó sorozatunk szövegeit a Napunk.sk-n. Az első hat rész:
A magyar történelemkönyvek többségében Kossuth Lajos származásának kérdése nem kap teret. A szlovák történelemkönyvek viszont azt felejtik el megemlíteni, hogy Kossuth az emigrációban radikálisan változtatott korábbi elképzelésein, és a Dunai államkonföderáció 1862-ben publikált tervezetében teljesen más alapra helyezte a magyarság és az egyéb nemzetiségek, szomszédos népek viszonyát.
A szlovákok sok esetben árulókként tekintettek azokra a magyar nemzeti hősökre, akiknek a családjában voltak szlovák nemzetiségűek is. Főleg Kossuth Lajost érintette ez, akinek apai ágon voltak szlovák (turóci) felmenői. De Petőfi helyzete sem volt egyértelmű. Viszont származásuktól függetlenül mindketten magyarnak vallották magukat, gyakorlatilag az egész életüket a magyar nemzet függetlenségéért és szabadságáért vívott küzdelemnek szentelték.
Nem egységes annak megítélése, hogy az 1848/49-es forradalom során a szlovákok milyen szerepet játszottak. A szlovákok egy része szerint nem mindenki harcolt a nemzetért. De elmondható, ekkor született meg az első számottevő szlovák politikai program és ekkor jött létre az első szlovák politikai szervezet, a Szlovák Nemzeti Tanács. Az önálló szlovák nemzet štúri eszméje nélkül pedig – amely 1848/49-re forrott ki igazán – a mai Szlovák Köztársaság sem létezne.

Romsics Ignác történész szerint a 48-as honvédek többsége, mintegy 60 százaléka magyar, a többi egyéb, elsősorban szlovák nemzetiségű volt. A szlovák nyelvterületen toborzott honvédek és a szlovákul beszélő nemzetőrök együttes száma több tízezerre tehető. Összehasonlításképpen: a császári csapatok oldalán harcoló szabadcsapatok cseh és szlovák önkéntesei (hurbanisták) létszáma 2–3000 főnél soha nem volt több.
A szlovákoknak nincs történelmük? Ki volt előbb a Kárpát-medencében? A Felvidék mindig a magyaroké volt? Jeles magyar és szlovák történészekkel együttműködésben készült, történelmi mítoszokat feldolgozó sorozatunk szövegei közül az első négy már olvasható.
Az ezeréves elnyomás gondolata az 1830-as években kezdett „meghonosodni” a szlovák nemzeti közösségben. A 19. század végén azért is tudott érvényre jutni ez az elképzelés, mert a történelmi Magyarország területén a nem magyar nemzetiségek ezt egyfajta válasznak szánták a nagy pompával megtartott 1896-os millenniumi ünnepségekre – olvasható a magyar–szlovák történelmi mítoszok friss részében.

Egykor a történelmi Magyarország északi részét hívták Felvidéknek, ma a szlovákok számára ez a név a magyarok lenéző hozzáállását sugallja. Liszka József néprajzkutató szerint Kossuth Lajos emlegette először 1848-ban Felvidékként a hegyvidéki, főként szlovákok és németek lakta területeket a történelmi Magyarország északi részén – olvasható a magyar–szlovák mítoszokról szóló sorozatunk 3. részében.

A szlovák társadalom nacionalista részében tartja magát az az elképzelés, mely szerint a szlovák régebbi és fejlettebb nemzet, mint a magyar. A magyar–szlovák történelmi mítoszok újabb részében annak jártunk utána, miért nincs igaza a szlovák nacionalistáknak.
Igaz, hogy a szlovákok egy történelem nélküli nép? Mikortól beszélhetünk szlovák nemzetről és Szlovákiáról? Nagy érdeklődést kiváltott, szlovák–magyar mítoszokról szóló magazinunk első cikke már online is olvasható.