Kérdés, hogy a meglévő intézményeket meg tudják-e tölteni tartalommal a nemzetiségi kultúra aktorai – véli Hushegyi Gábor esztéta. A Művészeti Alap munkatársa úgy gondolja, „ideje már tüzetesen megvizsgálni, milyen eredmények mutathatók fel a 30, 20 vagy 15 éve létező állami finanszírozású nemzetiségi intézmények tevékenységében. Feltenni néhány kellemetlen kérdést, pl. sikerült-e szakmai szempontból kiépíteni ezeket az intézményeket (pl. múzeumot), vagy csak személyi ambíciók kaptak teret, ignorálva a szakmaiságot, az intézmény jövőjét.”

„Nemzetiségi szinten katasztrofális az anyag. Látható, hogy miután leépítették a minisztériumban az általam létrehozott osztályt, egész egyszerűen nincs meg a kellő hozzáértés” – mondta Rigó Konrád volt kulturális államtitkár, a Szövetség politikusa Szlovákia kulturális stratégiájáról.

Rigó Konrád volt kulturális államtitkár Szlovákia 2030-ig tervező kulturális stratégiáját nemzetiségi szinten katasztrofális anyagnak tartja, ami miatt a Szövetség petíciót is indított. Hushegyi Gábor, a Művészeti Alap munkatársa nem vár csodát a petíciótól, szerinte inkább egy kötelező feladatról van szó a párt részéről, ami inkább szól a közelgő választásokról, mint tudatos szakpolitika érvényesítéséről.

A Szeberényi család a 19. században, egy-két generáció alatt minden szempontból rendkívüli utat járt be. Egy nemzeti narratívába be nem illeszthető plurális nemzeti identitás történetek ugyan ma már kuriózumnak tűnnek, azonban a 19. században, az egymással szembeforduló nemzeti közösségek korában a soknemzetiségű Magyarországon még alighanem hétköznapi jelenségnek számítottak.