Nemzetközi Beruházási Bank
Cikkek
Percről percre
A Nemzetközi Beruházási Bank útját szlovák részről elismert pénzügyi szakemberek egyengették. A bank pozsonyi irodáját Igor Barát vezette, aki 2007 és 2009 között az euró bevezetésének kormánybiztosa volt. 2016-tól a bank egyik alelnöke Jozef Kollár lett, aki a Napunknak azt írta, hogy az alelnöksége alatt vezették be az új vállalatirányítási rendszert, amihez a washingtoni székhelyű Világbank nyújtotta a technikai támogatást.
A Nemzetközi Beruházási Bank „az oroszok trójai falovának tűnt az EU-n belül, és Pozsonyba akarta helyezni a székhelyét” – írta a Napunknak Andrej Kiska volt államfő, akit meglepett, hogy az IIB dolgozói diplomáciai mentességet kaptak volna: nemcsak a vezetőség, hanem az egyszerű alkalmazottak, azok családtagjai és vendégei is. Kiska nem írta alá a szerződést, ezért költözött a bank központja Budapestre.
Oroszországba helyezi át székhelyét Budapestről a „kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank. Közleményük szerint az amerikai szankciók a pénzintézetet megfosztják a pénzügyi műveletek végzésének lehetőségétől.
Orbán Viktor kommentálta az amerikaiak szankcióit a Kossuth Rádióban. Szerinte nem Magyarország elleni szankciókról van szó, mert 34 magánszemély került a listára, s köztük csak egy magyar van.
Csütörtök éjjel megjelent a kormányhatározat Orbán Viktor aláírásával arról, hogy Magyarország kilép az „orosz kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bankból. A bankot és három vezetőjét, köztük egy magyar állampolgárt, Laszlóczki Imrét szerdán tette szankciós listára az USA, erről David Pressman budapesti nagykövet sajtótájékoztatót is tartott.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter rendkívül károsnak és a magyar érdekekkel ellentétesnek tartja azt a külpolitikát, ami hagyta, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok idáig jussanak. Bízik benne, hogy nem fog tovább súlyosbodni a magyar–amerikai viszony, de hozzáteszi, hogy vannak még olyan eszközök, amivel az USA kellemetlenséget tud okozni Magyarországnak, például a vízummentesség eltörlése vagy információk visszatartása.
Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint az, hogy a magyar kormány visszahívja az „orosz kémbankból” a kormányzati delegáltjait, inkább egy önvédelmi reflex, nehogy ezek a delegáltak is a szankciók hatálya alá essenek. A bank igazgatótanácsának tagja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Lóga Máté államtitkár, egyelőre az ő visszahívásukról lehet szó; a kilépésre akkor kerül sor, ha Magyarország eladja a tulajdonrészét a bankból.
Amerikai szankciós listára került a gyakran csak orosz kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), valamint annak magyar állampolgárságú alelnöke, Laszlóczki Imre. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának legújabb szankciós listája szerda délután jelent meg.
A Nemzetközi Beruházási Bank megállapodna az európai hatóságokkal arról, hogy visszakapja az Euroclear által a szankciók miatt lefagyasztott a pénzét. Elliott Auckland pénzügyi igazgató javaslata szerint cserébe kizárólag az európai befektetőik kifizetésére használna fel a visszakapott összeget. Ezt követően az IIB elhagyná az EU-t. A terv végrehajtásában Magyarország közvetítőként járna el, és „jó pontokat szerezhetne a Nyugatnál”.
A kiszivárgott dokumentumok szerint a Nemzetközi Beruházási Bank vezetésében felmerült, hogy megkérjék Magyarországot, nyújtson be egy semlegesebb nyelvezetű határozati javaslatot, miután a bankból kilépő országok megpróbáltak elfogadtatni egy határozatot arról, hogy a bank szigorúan be fogja tartani az EU-s és más nemzetközi szankciókat Oroszországgal és Belarusszal szemben.
Ha Magyarország ki akarna lépni az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankból, ahhoz elsősorban Oroszországnak, illetve a maradék tagországoknak, Kubának, Vietnámnak és Mongóliának kellene belátnia, hogy ebben a formában nincs értelme a banknak, mondta a Napunknak Bartha Dániel külpolitikai szakértő, aki szerint ilyesmire nem lehet számítani.
Január végén Szlovákia és Csehország kilépett az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankból, hamarosan Bulgária és Románia is így tesz. A kilépés szándékát még 2022 márciusában jelentették be ezek az országok, nem sokkal azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A közép-európai országok közül egyedül Magyarország nem hagyja ott a bankot.