
Oktatás
Percről percre

Szlovákiában 2022-ben is fennállt a romákkal szembeni rendszerszintű diszkrimináció – állapította meg éves jelentésében az Amnesty International Slovensko. A szervezet szerint a roma gyermekektől rendszeresen megtagadják az oktatáshoz való jogot és a diszkrimináció elleni védelmet az alapiskolai oktatásban.
Magyarország az egyedüli EU-tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság, adta hírül egy, az EP felkérésére készült friss tanulmány alapján a Népszava. A tanulmány szerint minden EU-s országban veszélyeztetik az akadémiai szabadságot, Magyarország kimagaslik közülük.
Összesen 10 570 Ukrajnából érkezett diák jár iskolába Szlovákia-szerte, közölte az oktatásügyi minisztérium. A legtöbben gyerek (7162) alapiskolás, közülük 2329-en Pozsony megyében tanulnak. A legkevesebb ukrán alapiskolás (471) Besztercebánya megyében van.
Folyamatban vannak a tárgyalások az iskolatörvény keddi elfogadásához, közölte Eduard Heger megbízott miniszterelnök. Ján Horecký, az oktatási tárca vezetője és Branislav Gröhling (SaS) még finomítanak a törvény egyes részletein, mondta.
Az SaS nyitott a megállapodásra az iskolatörvény azon módosítása kapcsán, mely feltétele a Helyreállítási Alapból származó források lehívásának. Szerintük azonban Heger miniszterelnökön a sor, neki kell mindent megtennie azért, hogy a törvény átmenjen a parlamenten.

Mentorokat keres az Innovatív Oktatásért Intézet az újonnan alakuló RCPU – Regionális Pedagógustámogató Központ számára Érsekújvár-Vágsellye, Galánta és Dunaszerdahely régiókban.
Ma és holnap mérik fel a 9. osztályos diákok tudásszintjét. 1642 iskola 46 600 diákja ma matematikából és szlovák nyelvből, a magyar diákok pedig magyar nyelvből is számot adnak tudásukról a Tesztelés 9 során. A magyar tannyelvű iskolák diákjaira csütörtökön a Tesztelés 9 szlovák nyelvből és irodalomból összeállított feladatlapok várnak.
Hivatalosan még nem tájékoztatta a magyar fél a szlovák külügyet, de tudnak a „Bethlen-pénzek” összegének megemeléséről. „Folytak tárgyalások az oktatási támogatások kifizetésének módjáról, és ígéretet tettek arra, hogy a szlovák–magyar vegyesbizottság 16. plenáris ülése előtt a magyar fél benyújt egy módosító javaslatot. Várjuk, hogy a magyar fél kellő időben megküldje a javaslatát” – közölte a szlovák külügyminisztérium sajtóosztálya.
Több iskola is megerősítette, hogy vállalnák a „Bethlen-pénz” felhasználásával kapcsolatos adminisztrációs és egyéb terheket is annak érdekében, hogy a magyarországi támogatás ne ablakon kidobott pénz legyen, hanem az intézményeken keresztül valóban a gyerekek legyenek a haszonélvezői.
Később tárgyal a parlament az oktatási törvény módosításáról, a tervezet megvitatásának elnapolását Ján Horecký kezdeményezte. A megbízott oktatási miniszter döntését azzal indokolta, hogy nem szeretne kockáztatni egy ilyen fontos jogszabállyal kapcsolatban, eddig csak a koalíciós pártok képviselőivel egyeztetett a tervezet támogatásáról.
Az alapiskolai végzettséget nem szerzők legnagyobb arányban olyan településekről kerülnek ki, ahol jelentős számú roma közösség él mélyszegénységben. Amikor egy gyermek alapvető szükségletei nem adottak, nagyon nehéz rábírni arra, hogy tanuljon, olvasson és memorizáljon.
Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos szerint az oktatási rendszerünk nem segíti az alapiskola akadályait nehezebben vevő gyerekek felzárkóztatását. „Szlovákia azon országok között van, ahol az iskolarendszer megerősíti a gyerekek között lévő különbségeket, nem pedig csökkenti. Ha belépnek a gyerekek az iskolába, és vannak közöttük különbségek, akkor úgy lépnek ki, hogy ezek a különbségek még nagyobbak lesznek” – figyelmeztet.
Az utóbbi tíz évben a szlovákiai magyar alapiskolákból közel 3600 olyan diák kerülhetett ki, akik nem szereztek alapiskolai végzettséget – derül ki az oktatási minisztérium adataiból. Ezek a diákok nemcsak a magyar tanítási nyelvű közép- és szakiskolákból hiányoznak, hanem gyakorlatilag a munkaerőpiac számára is használhatatlanok.
Csütörtökre és péntekre ismét országos pedagógussztrájkot hirdetett Magyarországon a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a közoktatásban és a szakképzésben dolgozóknak a gördülő sztrájk keretén belül. (telex)
Ma kezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák, 41 ezer végzős középiskolásnak kell számot adnia az utóbbi négy évben megszerzett tudásról. Mintegy 1 600 magyar végzősre ma a magyar nyelv és irodalom feladatlapok várnak, illetve fogalmazást kell írniuk.
„Eva Goldfarb amerikai professzor azt mondta, hogy egy bizonyos életkorig várni a szexuális nevelés bevezetésével olyan, mint a nyolcadikos algebráig várni a matematika bevezetésével” – mondja a két orvostanhallgató, Vanesa Terenová és Richard Ančic, akik a szexuális nevelésről tartanak workshopokat.
„Én nem részesültem szexuális nevelésben sem az alapiskolában, sem az egyházi gimnáziumban” – mondja Richard Ančic orvostanhallgató, aki szexuális nevelést oktat. „Az egyik legnagyobb ösztönzést az jelentette számomra, amikor negyedikben a biológiaórán meghallottam azt a tévhitet, mely szerint a méhen belüli spirál lekaparja az embriót a méh nyálkahártyájáról és megöli” – teszi hozzá.
Albert Sándor oktatási szakember el tudja képzelni, „hogy csupán 3–4 szakiskola működjön Szlovákiában olyan iskolaközpontként, melyekben magyarul lehetne különböző szakmát tanulni akár 10–15 párhuzamos osztályban. Nem egy országban közös az általános képzés és később választanak szakmát a középiskolákban”. Hozzátette a gimnáziumoknál is ezt a modellt kellene követni, 5–8 erős magyar gimnáziumot kellene létrehozni.

Az oktatási minisztérium adatai alapján Szlovákiában húsz tanintézményben van magyar gimnáziumi képzés. Mindössze hat olyan magyar gimnázium van, melyben elegendő a diákok száma.