Szlovákiában 2022-ben is fennállt a romákkal szembeni rendszerszintű diszkrimináció – állapította meg éves jelentésében az Amnesty International Slovensko. A szervezet szerint a roma gyermekektől rendszeresen megtagadják az oktatáshoz való jogot és a diszkrimináció elleni védelmet az alapiskolai oktatásban.

Hivatalosan még nem tájékoztatta a magyar fél a szlovák külügyet, de tudnak a „Bethlen-pénzek” összegének megemeléséről. „Folytak tárgyalások az oktatási támogatások kifizetésének módjáról, és ígéretet tettek arra, hogy a szlovák–magyar vegyesbizottság 16. plenáris ülése előtt a magyar fél benyújt egy módosító javaslatot. Várjuk, hogy a magyar fél kellő időben megküldje a javaslatát” – közölte a szlovák külügyminisztérium sajtóosztálya.

Több iskola is megerősítette, hogy vállalnák a „Bethlen-pénz” felhasználásával kapcsolatos adminisztrációs és egyéb terheket is annak érdekében, hogy a magyarországi támogatás ne ablakon kidobott pénz legyen, hanem az intézményeken keresztül valóban a gyerekek legyenek a haszonélvezői.

Az alapiskolai végzettséget nem szerzők legnagyobb arányban olyan településekről kerülnek ki, ahol jelentős számú roma közösség él mélyszegénységben. Amikor egy gyermek alapvető szükségletei nem adottak, nagyon nehéz rábírni arra, hogy tanuljon, olvasson és memorizáljon.

Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos szerint az oktatási rendszerünk nem segíti az alapiskola akadályait nehezebben vevő gyerekek felzárkóztatását. „Szlovákia azon országok között van, ahol az iskolarendszer megerősíti a gyerekek között lévő különbségeket, nem pedig csökkenti. Ha belépnek a gyerekek az iskolába, és vannak közöttük különbségek, akkor úgy lépnek ki, hogy ezek a különbségek még nagyobbak lesznek” – figyelmeztet.

Az utóbbi tíz évben a szlovákiai magyar alapiskolákból közel 3600 olyan diák kerülhetett ki, akik nem szereztek alapiskolai végzettséget – derül ki az oktatási minisztérium adataiból. Ezek a diákok nemcsak a magyar tanítási nyelvű közép- és szakiskolákból hiányoznak, hanem gyakorlatilag a munkaerőpiac számára is használhatatlanok.

„Eva Goldfarb amerikai professzor azt mondta, hogy egy bizonyos életkorig várni a szexuális nevelés bevezetésével olyan, mint a nyolcadikos algebráig várni a matematika bevezetésével” – mondja a két orvostanhallgató, Vanesa Terenová és Richard Ančic, akik a szexuális nevelésről tartanak workshopokat.

„Én nem részesültem szexuális nevelésben sem az alapiskolában, sem az egyházi gimnáziumban” – mondja Richard Ančic orvostanhallgató, aki szexuális nevelést oktat. „Az egyik legnagyobb ösztönzést az jelentette számomra, amikor negyedikben a biológiaórán meghallottam azt a tévhitet, mely szerint a méhen belüli spirál lekaparja az embriót a méh nyálkahártyájáról és megöli” – teszi hozzá.

Albert Sándor oktatási szakember el tudja képzelni, „hogy csupán 3–4 szakiskola működjön Szlovákiában olyan iskolaközpontként, melyekben magyarul lehetne különböző szakmát tanulni akár 10–15 párhuzamos osztályban. Nem egy országban közös az általános képzés és később választanak szakmát a középiskolákban”. Hozzátette a gimnáziumoknál is ezt a modellt kellene követni, 5–8 erős magyar gimnáziumot kellene létrehozni.

Az oktatási minisztérium adatai alapján Szlovákiában húsz tanintézményben van magyar gimnáziumi képzés. Mindössze hat olyan magyar gimnázium van, melyben elegendő a diákok száma.