Párkapcsolat
Cikkek
Percről percre
Ivánnal, aki ma már a férjem, pár évvel ezelőtt küzdöttünk meg a távkapcsolat nehézségeivel. Azért mondom, hogy küzdöttünk, mert nem egy magától értetődő dolog volt, és máig becsüljük és tiszteljük egymást ezért – meséli a távkapcsolat terén szerzett tapasztalatokról Katarína, aki tizenegy hónapig élt távol párjától.
Kilépni egy kapcsolatból, amelyben az egyik fél nem viszonozza a szerelmet nem könnyű, mondja Martin Miler klinikai pszichológus, aki szerint ilyenkor gyakran ellentmondás van az érzelmeink, a gondolataink és a viselkedésünk között.
Lenka Čechová klinikai pszichológus szerint az online ismerkedés megkönnyítheti ugyan a potenciális partnerrel való ismerkedést, az online térben töltött időt azonban nem ajánlja feleslegesen elnyújtani. Szerinte csak a szemtől szembeni találkozás szolgál valódi társas helyzetként, ahol két ember között vonzódás vagy taszítás alakulhat ki.
„Nagyon fontos, hogy szülőként vagy nevelőként tudatosítsuk, hogy nekünk mit jelent a szex” – mondja Simona Mačorová és Radka Mikšík. Szerintük az emberek gyakran a penetrációval azonosítják a szexet, de ez nem igaz. „Mit mondunk akkor a meleg vagy leszbikus párokról? Azok nem szexelnek? Vagy mi van az orális és anális szexszel?” – teszik fel a kérdéseket az InTYMYta non-profit szervezet tagjai.
„A gyereknek biztonságra van szüksége, mi pedig szülőként nem ostorozhatjuk magunkat azért, hogy eddig nem beszéltünk vele a kapcsolati és szexuális nevelésről” – mondja Simona Mačorová és Radka Mikšík. Szerintük velünk sem beszéltek erről. „A családokban nem volt erről szó, mivel a mi szüleink sem tudták, hogyan kezdjenek bele, és az egész egy nagy tabu volt” – teszik hozzá az InTYMYta non-profit szervezet tagjai.
A szingli időszak segíthet abban, hogy az ember jobban megismerje önmagát, ami a párkapcsolataira is jó hatással lesz. “Mindketten tudjuk, milyen a természetünk, és hol alakulhatnak ki konfliktusok. Amikor sor kerül rájuk, felnőtt emberként beszélünk egymással, és igyekszünk félretenni közben az egónkat” – mondja a szingli időszak után párra lelt Klára.
„Az interetnikus házasságok a kultúrák közti pozitív interakció legmagasabb szintjének tekinthetők – mondja Juraj Majo demográfus. – A pozitív interakciónak talán nem is létezik ennél magasabb szintje.”
Úgy éreztem magam, mintha egy pszichológiai thrillerben lennék, ahol a pár egyik tagja megpróbálja meggyőzni a másikat arról, hogy megbolondult. Lehet, hogy már láttak ilyet, velem viszont ez tényleg megtörtént. Elkezdtem kételkedni magamban – mondja Edita, akinek a partnere megtalálta a gyenge pontjait.
Az elején még aranyos puszedli voltam neki, amiből a végére undorító dagadt tehén lett, akihez egy normális férfi hozzá sem nyúlna – meséli Edita, aki egy manipulátorral élt együtt, és végül a pszichiátrián kötött ki.
Néha azt szokták mondani, hogy a hűtlenség csak a szexről szól. Csakhogy ha nem szólna az érzelmekről is, akkor nem lenne érdekes a dolog – mondja Pavel Rataj párterapeuta.
A hűtlenség a múltban sem okozott kevesebb fájdalmat – mondja Pavel Rataj párterapeuta. Éppen ellenkezőleg, az embert ez legbelül összetörte, és még csak be se ismerhette, mennyire, ezenfelül még hatalmas társadalmi nyomás is nehezedett rá, miszerint majd megoldódik a dolog, a válás helytelen, meg kell bocsátani a másiknak, hiszen keresztények vagyunk. És ez még több fájdalmat okozott.
Régebbi tendencia, hogy a gyerekek miatt maradnak együtt a párok, hogy a gyerekek családban éljenek, magyarázza a Napunknak adott interjúban Süll Tamás párkapcsolati szakértő. „De ez a tendencia nagyon sok kárt okozott. Megdöbbentő, amikor a gyerekek nyilatkoznak arról, hogy bárcsak elváltak volna a szüleik.”
Azoknál az embereknél, akik vallási és egyházi közegben nőttek fel és élnek, sokkal több gátló tényező van a kapcsolatuk megjavításában, állítja Süll Tamás párkapcsolati szakértő. „Egyrészt azért, mert sokkal nagyobb a szégyenérzetük, hogy nem működik a kapcsolatuk, másrészt elköteleződtek egy életre, jóban, rosszban, betegségben, egészségben és mindenben együtt maradnak. Nekik sokkal nehezebb belátni azt, hogy van probléma és azt oldani kellene.”
A bántalmazott férfiakról szóló cseh dokumentumfilm forgatókönyvírójával készített interjút követően Szlovákiából is jelentkezett néhány férfi. Azt írták, hasonló tapasztalataik vannak, és örülnek, hogy végre beszélünk erről a témáról. Egyikük a névtelenség megőrzése mellett hajlandó volt elmesélni a történetét.
Filip évek múltán tudta meg, hogy nem két, hanem három gyereke van. „Ha valamit bánok, akkor az az, hogy nem örültem jobban az életnek, amikor még minden rendben volt” – mondja, miután befejezi családja bonyodalmas történetének elmesélését. Nem sokan beszélnek olyan szépen és átéléssel a családjáról, mint ő.
„A legújabb tudományos eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a család hatása az embert egész életen át végigkíséri. A családi légkör átszűrődik azokba a kulcsmondatainkba, amelyek később is determinálják
viselkedésünket és életutunkat” – mondja interjúnkban Pavel Černák pszichiáter.
A válófélben lévő emberek átlagéletkora férfiaknál és nőknél egyaránt negyven-ötven év. Pavel Černák pszichiáter a saját sikerünktől való megrészegedést, a telített egót és az elért eredmények adta büszkeséget látja emögött.
Amennyiben az interneten ismerkedünk, minél hamarabb találkozzunk az illetővel, javasolja Jaroslava Babková genetikus. Sok múlik a szagláson: “ki kell szagolnunk” az igazit, aki genetikai szempontból a leginkább különbözik tőlünk.