Az óvoda nem tudja felkészíteni a gyereket az iskolára, és nem is ez lenne a feladata, mondta a Napunknak Strédl Terézia. Eltörölték a nulladik osztályokat, és kötelezővé tették az óvodalátogatást, „ez viszont nem segít az iskolaérettségben, abban igen, hogy kialakuljanak a szociális készségek, de a kognitív érettségen egy nulladik, illetve egy fejlesztő osztály tudna erőteljesen segíteni” – teszi hozzá a komáromi Selye János Egyetem szakembere.

Ahol hiány van, ott mindig agresszívebbek az emberek, ennek tudható be Strédl Terézia szerint az is, hogy megszaporodott az iskolai agresszió. „Gyorsabban érnek a gyerekeink, gyorsabban kapják a koruknak nem megfelelő információkat, ezekkel nem tudnak mit kezdeni, egyre nagyobb az elmagányosodás, és nagyon sok az egocentrikus, az énközpontú szemlélet és az önzés, ez mind begyűrűzik” – mondta a Napunknak a komáromi Selye János Egyetem szakembere.

Eltörölné a kisegítő iskolákat Strédl Terézia. „Hogyan beszélhetünk inklúzióról, ha már iskolába lépéskor megkülönböztetjük a gyerekeket?” – teszi fel a kérdést a komáromi Selye János Egyetem szakembere. Szerinte a középsúlyos és súlyosan értelmi akadályozott gyerekekkel külön kell foglalkoznia a gyógypedagógusnak, de az enyhén értelmi akadályozott gyerekek integrálhatóak a hagyományos iskolába.

Óriási különbségekkel érkeznek a gyerekek az iskola első osztályába, miközben a 3 és fél éves és a 8 éves szintjén levő gyereket is egyformán kell fejleszteni, mindkettőnek meg kell tanulnia írni és olvasni az évfolyam végére. Tóth Erika fejlesztőpedagógus szerint ezért lenne fontos szerepe az iskolai előkészítőnek.

Az elsősöknél elvárás lenne, hogy 10–12 percig koncentráljanak egy-egy tevékenységre, mára viszont ez nagyon leszűkült. 2–4 perc múlva már mást szeretne csinálni a gyerek, türelmetlen, impulzív és hangos. Sok gyerek küszködik figyelemzavarral – mondja Tóth Erika fejlesztőpedagógus.

„A digitális alkotópedagógia egy olyan hely, egy olyan módszer, ahol bármilyen metódust használhat a pedagógus, ha azt IKT vagyis információs és kommunikációs technológiai eszközökkel támogatják meg” – magyarázza Henzel György, a búcsi Katona Mihály Alapiskola pedagógusa azzal, hogy a legfontosabb része az, hogy alkotnak, alkotó gyerekeket nevelnek.

Az anyák ma bizonytalanabbak, ezért szigorúbbak is önmagukhoz, gyakorta hasonlítgatják magukat azokhoz a példaképeikhez, akiket az interneten, magazinokban vagy újságokban látnak – mondja Zuzana Zimová fejlesztőpedagógus.

Felnőtt egy generáció, amelyik attól fél, hogy a gyerekük megharagszik – mondja Zuzana Zimová fejlesztőpedagógus. A szülők gyakran kijelentik, hogy a gyerekeknek kötelességeik vannak, amelyeket mégse végeznek el, és ha rákérdezek a miértre, azt válaszolják, ha ragaszkodnak hozzá, a gyerek dühös lesz – teszi hozzá.

„Az eddigi vizsgálatok alapján azt tapasztaltuk, hogy a szlovákiai magyar gyerekek lassabban fejlődnek a magyarországi gyerekekhez képest. Kérdés számunkra, hogy ennek mi lehet az oka? Befolyásolhatja-e ezt a kétnyelvű közeg, az eltérő oktatási program, esetleg a pedagógusok eltérő felkészítése?” – tette fel a kérdést a Comenius Pedagógiai Intézet konferenciáján Borbély Diana, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának adjunktusa.

Először szervezett konferenciát a magyar óvodavezetők számára a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet. „Szeretnénk, ha az óvodák nem várnának arra, hogy majd kívülről érkezik egy rendelet, s az megváltoztatja az életüket. Célunk a szemléletformálás és a gyakorlati útmutatás” – hangsúlyozta Kalmár Mónika, az intézet munkatársa.