Finta Márk újságíró szerint a magyar kormánysajtó vádjai a határon túli magyar támogatások kapcsán írott cikkekről nem állják meg a helyüket. „Egyetlen cikk sem kérdőjelezi meg a támogatások létezésének jogosságát és fontosságát. A cikkek arra mutatnak rá, hogy ezeket a pénzeket egy politikai párt osztogatja, átláthatatlan módon, kiválasztottak egy csoportjának” – mondja az újságíró.

Kőváry Sólymos Karin, a Ján Kuciak Oknyomozó Központ munkatársa visszautasítja azokat a támadásokat, amelyekkel a magyar kormánypropaganda célba vette a határon túli magyar támogatásokkal foglalkozó sajtót. „A projekt célja az volt, hogy átláthatóbbá tegyük a támogatásokat, nyílt forrásokból dolgoztunk, nem tudom, ennek melyik része meríti ki a nemzetárulás fogalmát” – mondja az újságíró.

December vége. Eddig marad fenn több erdélyi magyar lap, köztük a Krónika, az Erdélyi Napló és a Székelyhon. Az április harmadikai választás óta a magyarországi kormánymédián is végigfutott egy karcsúsítási hullám, szerkesztőségeket szüntettek meg, vontak össze vagy redukáltak pár fősre, miközben a központi üzeneteket propaganda-influenszerek terjesztik a közösségi médiában, írja Renczes Ágoston a legfrissebb Napunk newsfilterben.

A háború kitörése óta számtalanszor láthattuk, hogyan terjeszti a Kreml olvasatát a kormányközeli magyar média az ukrajnai agresszióról. Ehhez képest is mélypont azonban, hogy az oroszok által elfoglalt és egyoldalúan, jóformán senki más által el nem ismerve annektált területeket az Origo Oroszországnak nevezi és Ukrajnát állítja be agresszornak, írja a csütörtöki Napunk newsfilterben Renczes Ágoston.

Az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, amelyben felszólította Szlovákia és a többi EU-tagország kormányait, hogy lépjenek fel az LMBT+-emberek elleni gyűlölettel és bűncselekményekkel szemben. Mit jelent ez? Nem sokat. Az Európai Parlament gyakran fogad el különféle állásfoglalásokat, amelyek nagyjából azt mutatják, hogy milyen ügyek foglalkoztatják a képviselőket, mik azok a jelenségek a tagországokban, amikre figyelnek, írja Renczes Ágoston a csütörtöki Napunk newsfilterben.

Mesterségesen, taktikusan fojtott konfliktus van körülöttünk. Jó ez így? Aligha, de jobb út nincs. A magyar kormánypropaganda hatását már láttuk a menekültválság idején: rendkívüli arányban nőtt az erdélyi magyarok között az idegenellenesség. Most az oroszbarát propaganda ugyanígy működik. Csak más a tétje, mint a menekültellenességnek – mondja Parászka Boróka.

Az Oroszországgal szemben állást foglaló közép-kelet-európai országokban a magyar kisebbségi közösségek nem lassan, de biztosan kockázati tényezővé válnak épp az orosz propagandának köszönhetően – mondja Parászka Boróka az orosz–ukrán háború hatásairól.