
Romák
Percről percre
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Magyarországot egy, a romák oktatási szegregációjával kapcsolatos ügyben, és egyben felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.
„Jobbára a szülők vannak azon az állásponton, hogy a gyerek fölöslegesen jár iskolába, maradjon otthon, legalább felügyeli a kisebb testvéreit vagy idénymunkát vállal az apjával. Sokszor a szülők a legnagyobb visszatartó erők. Ha ugyanis elkezdenek hozzánk járni ezek a fiatalok, akkor megkedvelik a gyakorlati képzéseinket” – állítja Silvia Mosorjaková, a szepsi Agrotechnikai Szakközépiskola igazgatóhelyettese.
Senki nem vizsgálja az alapiskola elhagyásának legfőbb okait. Nem lehet tudni, hogy az alapvégzettséget nem szerző diákoknál az iskolakerülés, a tanulni nem akarás, a különböző tanulási zavarok, a szülők visszatartó ereje, esetleg a gyerekek „beskatulyázása” milyen szerepet játszik abban, hogy csak a magyar iskolák évente mintegy 300, a munkaerőpiacon érvényesülni képtelen fiatalt bocsátanak útjára”.
Továbbtanulhatnak az alapiskolai végzettséget nem szerzők, de körükben nagy a lemorzsolódás. A déli országrészben a nekik szánt szakokat csak szlovák nyelven hirdetik meg, bár az iskolák szerint nem a képzés nyelve okoz problémát.
„Amíg a fehér emberek nem fogják ismerni a roma emberek kultúráját, addig nem fogják megérteni őket. Baj, hogy az egyetemek nem készítik fel a leendő tanárokat arra, mi vár rájuk egy roma iskolában” – állítja Kotlár Ildikó, a Mocsáry Lajos Alapiskola igazgatója.
Szlovákia még ma is sereghajtó a roma gyerekek felzárkóztatásában – figyelmeztet Ravasz Ábel azzal, hogy a hatéves roma gyerekek behozhatatlan hátránnyal érkeznek az iskolába. „Mire az iskolapadba kerülnek, már rég végük van és nem lehet dolgozni velük.” (napunk)

Kotlár Ildikó, a Mocsáry Lajos Alapiskola igazgatónője szerint már Füleken is tapasztalható az a jelenség, hogy a nem romák nem adják olyan iskolába a gyerekeiket, ahol sok a roma gyerek. Így a szlovák iskolában kevés a roma, de egyre több magyar szülő íratja szlovák iskolába a gyerekét.

Szlovákiában 2022-ben is fennállt a romákkal szembeni rendszerszintű diszkrimináció – állapította meg éves jelentésében az Amnesty International Slovensko. A szervezet szerint a roma gyermekektől rendszeresen megtagadják az oktatáshoz való jogot és a diszkrimináció elleni védelmet az alapiskolai oktatásban.
A szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolákban már egyértelműen jelen van az a szegregációs folyamat, amit a magyar ajkú roma gyerekek arányának növekedése vált ki, bizonyos iskolákból a nem roma szülők elviszik a gyermeküket. Jobbára a magyar ajkú romáknak köszönhetően a Komáromi, a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásban a legdinamikusabb a magyar népesség.
A Nyitra Megyei Önkormányzat tanácsadót szeretne alkalmazni a roma közösségek problémáinak megoldására. Az ezzel kapcsolatos álláshirdetés a megye honlapján jelent meg. (tasr)
Peter Pollák (OĽaNO) szerint a választáson való részvételért járó pénzbeli jutalom megakadályozhatná a roma szavazatok megvásárlását, mivel mindenki jutalmat kapna a részvételért, és nem számítana, kire szavazott. A párt frakcióvezetője, Michal Šipoš szerint Szlovákia fennállásának 30. évfordulóján helyénvaló ilyen módon jutalmazni a választópolgárokat. (denníkn)
A kisebbségi helységnevek között külön fejezetet képeznek a ruszin nevek, amelyeket egy kormányrendelet szerint cirill betűkkel kell írni. A közlekedési minisztérium korábban tiltakozott ez ellen a megoldás ellen, arra hivatkozva, hogy a közúti jelzéseken csak latin betűs szövegek szerepelhetnek. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos megerősítette a Napunknak, hogy jöhetnek a cirill betűs táblák.
„A roma kulturális örökség nem igazán ismert, még a romák között sem” – állítja Anna Koptová. Talán csak annyit tudnak róla, amit a színpadokon énekelnek és táncolnak. „Ez a mi saját hibánk. Nem szeretnénk többet megtudni saját magunkról” – teszi hozzá az aktivista, akit Zuzana Čaputová köztársasági elnök újévkor kitüntetésben részesített.
Marian Kotleba megérkezésekor a tömeg hangot adott nemtetszésének, de a helyzet már megnyugodott Nagymihály központjában, a teret elhagyták az emberek. A kelet-szlovákiai városba az ĽSNS elnöke hívott össze megmozdulást, reagálva az újévi gyilkosságra, amelynek feltételezett elkövetője egy helyi 18 éves roma fiú.
Több száz roma érkezett a Marian Kotleba (ĽSNS) által összehívott tüntetésre, megtöltötték a Nagymihály központjában lévő teret. Arra figyelmeztetnek, nem hagyhatják, hogy provokálják őket. A tömeg hangos kántálásba kezdett, amint Kotleba megérkezett a helyszínre. Többen nyugalomra intik az összegyűlteket.

Robert Fico szerint a „liberális média” nem szentel annyi figyelmet a nagymihályi gyilkosságnak, mint amennyit a Vár úti terrortámadásnak, mégpedig azért, mert a nagymihályi gyilkosság feltételezett elkövetője roma származású. Boris Kollár szerint a nagymihályi gyilkosságról azért írnak kevesebbet a lapok, mert annak indítéka anyagi javak megszerzése volt, a Vár úti kettős gyilkosság viszont terrortámadásnak minősül.

Büntetőfeljelentést tett az ĽSNS elnöke, Marian Kotleba ellen Peter Pollák (OĽaNO) EP-képviselő, közölte a Markíza televízió hírportálja.

Nagymihályba hirdetett vasárnapra megmozdulást Marian Kotleba. Az ĽSNS elnöke a városban történt újévi gyilkosság ürügyén polgári milíciák létrehozására hívta fel a kelet-szlovákiaiakat.
A rendőrség vizsgálja a poprádi Mikulásról készült videót, amely a közösségi hálón jelent meg. A felvételen az látható, hogy Rudolf Kubus korábbi önkormányzati képviselő Mikulásnak öltözve a Matejovce városrészben tartott ünnepségen kiabált a roma gyerekekkel, mert rendetlenkedtek, és sértegette a szüleiket. Kubus állítja, ami a felvételen látható, azt kiragadták a kontextusból.