A szlovákiai magyarok körében a tíz százalékot sem éri el a bizalmi szint, ami kevesebb mint a fele a szlovákoknál mért szintnek. Ez részben azt is jelzi, hogy a kisebbségpolitika kudarcot vallott, derül ki a Mrva Marianna szociológussal készült beszélgetésből.

Azokban az országokban, ahol nagyon alacsony a bizalom, kritikus helyzetben ez ahhoz vezethet, hogy az emberek bezárkóznak, a társadalom még jobban atomizálódik, és könnyebben előtörhetnek autoriter ideológiák és karizmatikus vezetők, akik azt ígérik, stabilizálják a helyzetet, mondja Mrva Marianna szociológus.

A Profesia kimutatása alapján kevesebb mint bruttó 840 eurót kapott Szlovákiában a népesség legrosszabbul kereső tíz százaléka tavaly. A legjobban kereső tíz százalék több mint 2550 eurót tehetett zsebre. A medián értéke 1350 euró volt, vagyis ez volt az az összeg, amelytől ugyanannyian kerestek többet, mint kevesebbet.

Azzal is jót tehetünk, ha másokat jócselekedetekre buzdítunk, olvasható cikkünkben, melyben 40 jócselekedetet gyűjtöttünk össze. „Ha valaki megkérdezi tőlünk, mivel hálálhatná meg, amit tettünk érte, mondjuk azt neki, hogy ő is segítsen valaki máson” – tanácsolja Arnold Kiss oktatási aktivista.

A mintegy 1,8 millió szlovákiai családból 432 ezret fenyeget az energetikai szegénység. Ennek a lényege az, hogy ha egy család befizeti a közüzemi számlákat, akkor nem marad elég pénze arra, hogy megéljen.

Ha idős emberekkel levelezünk, szebbé tehetjük a napjaikat. „Ezek az emberek hozzá vannak szokva, hogy fiatal korukban leveleket kaptak, és kevés olyan dolog örvendezteti meg őket, mint egy képeslap vagy egy levél azzal, hogy valaki gondol rájuk” – véli Nina Sobotovičová újságíró.

A Világbank szerint a globális egyenlőtlenség legnagyobb növekedését láthatjuk a második világháború óta, és nem sikerül megszüntetni az extrém szegénységet 2030-ra, ahogy azt remélték. A leggazdagabb egy százalék az összvagyon 45,6 százalékát birtokolja, míg a legszegényebb 50 százalék csak a 0,75 százalékát.

Apró jócselekedetekkel jobbá tehetjük magunk és mások kedvét. „Váratlanul végezzük el azokat a munkákat, amiket általában senkinek sem akaródzik – takarítsuk ki a pincét, töröljük le a redőnyöket az ablakon vagy töröljük le a port a könyvespolcról “ – tanácsolja Ivan Ježík a Voices nonprofit szervezettől.

Egy mosoly jobbá teheti a helyet, ahol élünk, véli Radomir Masaryk pszichológus. „Szlovákiában nem szokás idegen emberekre mosolyogni. Ha vesszük a bátorságot ilyen kis megnyilvánulásokat tenni, észrevesszük, hogy megváltozik a hozzállásunk a környezetünkhöz, és ugyanígy mások hozzáállása irántunk is.”