Napunk

Trianon

Cikkek

Percről percre

„Súlyos, feloldhatatlan ellentmondás feszül aközött, hogy a magyar politika és a magyar oktatás is a trianoni békeszerződést mélyen egyoldalúnak és igazságtalannak tartja, most viszont a magyar kormány egy ugyanilyen mélyen egyoldalú és igazságtalan megoldást kíván objektíve helyesnek és igazságosnak eladni – más kontójára” – mondta a Napunknak Ungváry Krisztián történész arról az elképzelésről, hogy Ukrajnának területeket kellene átengednie a békéért.

A magyar jobboldalon és szélsőjobboldalon egyre többen mondják, hogy Ukrajnának területeket kellene feláldoznia a békéért, hiszen szerintük Magyarország is vállalt ilyen áldozatot Trianonban. Ungváry Krisztián történész arra figyelmeztet, „amennyiben ez lenne az analógia, akkor éppenséggel a »mindent vissza« és a »nem, nem soha« jelszavak azok, amelyek magyar szempontból érvényesek lehetnek a mostani Ukrajna integritásának kérdésében.”

Meg lehetett volna előzni Trianont? Erről és sok más érdekes kérdésről beszélget Gombaszögön Simon Attila, Papolczy Balázs és Märle Tamás. A moderátor Molnár András.

Trianon idején volt a magyar szabadkőművességnek egy nagyon erős polgári radikális szárnya, aközben ott vannak azok a figurák is, akik még a háború idején is ragaszkodnak ahhoz, hogy „haza és haladás”, „nemzet és liberalizmus” együtt jár, miközben a magyar eszmetörténetben ez már szétszakadóban van. A polgári radikálisok társadalmi reformot akartak, demokráciát, meg leszámolást a magyar feudalizmussal, sőt, néha ocsmány dolgokat mondtak a magyar politikai rendszerről, de az, hogy osszuk fel Magyarországot, nem szerepelt ezek között, mondja interjúnkban Ablonczy Balázs.