Trianon
Cikkek
Percről percre
„Súlyos, feloldhatatlan ellentmondás feszül aközött, hogy a magyar politika és a magyar oktatás is a trianoni békeszerződést mélyen egyoldalúnak és igazságtalannak tartja, most viszont a magyar kormány egy ugyanilyen mélyen egyoldalú és igazságtalan megoldást kíván objektíve helyesnek és igazságosnak eladni – más kontójára” – mondta a Napunknak Ungváry Krisztián történész arról az elképzelésről, hogy Ukrajnának területeket kellene átengednie a békéért.
A magyar jobboldalon és szélsőjobboldalon egyre többen mondják, hogy Ukrajnának területeket kellene feláldoznia a békéért, hiszen szerintük Magyarország is vállalt ilyen áldozatot Trianonban. Ungváry Krisztián történész arra figyelmeztet, „amennyiben ez lenne az analógia, akkor éppenséggel a »mindent vissza« és a »nem, nem soha« jelszavak azok, amelyek magyar szempontból érvényesek lehetnek a mostani Ukrajna integritásának kérdésében.”
Csütörtökön este 7 órától látható az M5 műsorán Laczkó Sándor új ismeretterjesztő dokumentumfilmje, a „Ha elmentem a dóm kapuja előtt”. Az ötven perces film azt járja körül, hogyan zajlott le az 1918/19-es impériumváltás Kassán.
Romsics Ignác történész ma is csak egy-két olyan kollégát tart számon szlovák és román szakmai körökben, aki hajlandó elismerni, hogy a trianoni döntés etnikai szempontból nem volt teljesen korrekt. A történész a Napunk beszélgetőestjén elmondta, ebben a kérdésben nem lesz soha egyetértés az utódállamok történészei és a magyar történészek között.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere akart és megpróbált valami érvényeset mondani Trianonról, az összetartozásról, az egykori Magyarországról és a mairól, de belebukott – írja Parászka Boróka a jobboldali Trianon-kultúráról szóló véleménycikkében.
Orbán Viktor nagy-magyarországos sálja miatti botrány arra világított rá, hogy ugyanoda kanyarodik vissza a Fidesz és a miniszterelnök, ahonnan a rendszerváltás idején csírázó magyar szélsőjobboldali szubkultúrák elindultak. A Nem, nem sohához, meg a Mindent visszához – írja Parászka Boróka véleménycikkében.
Ideje lenne már belátni, hogy egyedül az objektivitásra, az önreflexióra és a téma több nézőpontú ábrázolására törekvő megközelítés teszi lehetővé akár a magyar – magyar, akár a magyarok és a szomszédos népek közötti értelmes párbeszédet – írja Kacsinecz Krisztián a Béke – a nemzetek felett című Trianon-filmről.
Féléves a Napunk. Ezekben a napokban minden olvasónk számára hozzáférhetővé teszünk hatot az elmúlt fél év legemlékezetesebb cikkeiből. Interjúnkat Roman Holeccel, aki szlovák történészként elismeri, hogy Trianon igazságtalan volt a magyarokkal szemben, most előfizetés nélkül is elolvashatjátok, elég egy e-mail címmel bejelentkezni. Köszönjük, hogy velünk tartotok.
Roman Holec meggyőződése, hogy Közép-Európában nem lehet úgy alkalmazni az önrendelkezés elvét, hogy minden kisebbség vagy etnikum elégedett legyen. Ez pedig ma, a globalizációs folyamatok és a határok elmosódása következtében még inkább így van. Mindez a szlovák történész Trianon-könyvének bemutatóján hangzott el.
„El kell ismerni a magyar politika hibáit, melyek miatt 1920-ra nem maradt egyetlen olyan szlovák réteg sem, amely kiállt volna a régi Magyarország mellett” – jegyezte meg Simon Attila történész Roman Holec Trianon-könyvének bemutatóján, hozzátéve: Magyarország elidegenítette magát a nem magyar nemzetiségektől.
A szlovák közönséget leginkább a magyarok által elkövetett sérelmek érdeklik, a magyarokat viszont az, hogy milyen igazságtalanságokat követtek el a csehek és a szlovákok a magyarok kárára – hangzott el Roman Holec Trianon-könyvének bemutatóján a budapesti könyvfesztiválon.
Meg lehetett volna előzni Trianont? Erről és sok más érdekes kérdésről beszélget Gombaszögön Simon Attila, Papolczy Balázs és Märle Tamás. A moderátor Molnár András.
Trianon idején volt a magyar szabadkőművességnek egy nagyon erős polgári radikális szárnya, aközben ott vannak azok a figurák is, akik még a háború idején is ragaszkodnak ahhoz, hogy „haza és haladás”, „nemzet és liberalizmus” együtt jár, miközben a magyar eszmetörténetben ez már szétszakadóban van. A polgári radikálisok társadalmi reformot akartak, demokráciát, meg leszámolást a magyar feudalizmussal, sőt, néha ocsmány dolgokat mondtak a magyar politikai rendszerről, de az, hogy osszuk fel Magyarországot, nem szerepelt ezek között, mondja interjúnkban Ablonczy Balázs.
„Úgy érzékelem, van egy olyan alaphang, hogy a szlovákok a magyar kisebbséget, a magyar–szlovák kapcsolatokat továbbra sem tartják kiemelten fontosnak. Mint ahogy az is nyilvánvalóan hamis megközelítés, hogy minden tökéletes, hiszen látjuk, hogy időről-időre olyan szereplők is, akiktől egészen mást várunk, képesek bekeményíteni” – mondja Szarka László történész a Napunknak adott interjúban.
Gyimesi szerint Trianon a nemzetünk legnagyobb tragédiája, és bár egyrészt elismeri Szlovákia határait, a másik oldalon hálás a magyar kormánynak, hogy „támogatja a nemzetegyesítést”.
Ma este 19 órakor kezdődik a Napunk Trianon, Orbán, Ukrajna című vitaestje Dunaszerdahelyen. Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselővel és Ravasz Ábel szociológussal, korábbi romaügyi kormánybiztossal Szalay Zoltán, a Napunk vezető szerkesztője beszélget. A beszélgetést élőben is közvetítjük.
Trianon megítélése sok fordulaton ment keresztül a szlovákiai magyar sajtóban. Az évfordulóval sokáig azért nem foglalkoztak, mert a történelmi Magyarország felbomlása a mindennapok részének számított. Később össznemzeti gyászünnep bontakozott ki a szlovákiai magyar sajtó hasábjain, amit hosszú évtizedekig tartó hallgatás követett. A helyzet csak a rendszerváltás után változott meg.