Vajdaság
Cikkek
Percről percre
Ha a szerb hatalomban váltás történik, a VMSZ-nek hatalmas belső problémái lesznek, véli Tőke János, a Szabad Magyar Szó kiadója. A következő, minden bizonnyal őszi előrehozott választásokon nagy átrendeződések várhatók, teszi hozzá.
Mára kiveszett a kritikus hang a vajdasági adófizetők pénzéből fenntartott médiában, állítja Tőke János, a vajdasági a Szabad Magyar Szó kiadója. A hatalom évekig dolgozott rajta, hogy átállítsa a sajtót, és különböző módszereket vetett be, meséli interjúnkban Tőke.
Újabb négy évre Pásztor Istvánt választották meg a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének a legnagyobb délvidéki magyar párt szombati tisztújító közgyűlésén az észak-bácskai Kishegyesen. Az elnöki tisztségre ő volt az egyetlen jelölt.
Nehéz összerakni, amit tapasztaltam Zentán, az értelmiségiek beszélgetéseit hallgatva azokról a vitákról, amelyeket mi is le fogunk majd egyszer folytatni. Mert a szlovákiai magyaroknak előbb vagy utóbb szembesülnie kell a saját közösségük hanyatlásával, és a saját politikusaikkal, akik az egyszerű utat választva nagyon hasonló mintákat követve gondolkodnak, mint a vajdasági kollégáik – írja Finta Márk vajdasági riportjában.
A vajdasági típusú etnikai politizálás – ahol a politika erővel, magyar sablonokat alapul véve irányít, a közösségi párbeszédet figyelmen kívül hagyva – tévút, bármennyire is igyekszik történelmi sikerként beállítani az eredményeit. A szlovákiai magyar politika azonban épp most fordul vissza a „nekem van igazam, másnak nem lehet” típusú felfogás felé – hiszen nem tudja újragondolni önmagát, nem tud új célokat megfogalmazni, nem alkalmazkodik a valósághoz – foglalja össze Finta Márk vajdasági riportjában.
A vajdasági magyarság utóbbi néhány évtizedének legnehezebb megpróbáltatásaival terhes periódusában, a ’90-es években mintegy 50 ezerrel csökkent a magyarok lélekszáma. Ennek tükrében, a magyarok 2011 óta eltelt tizenegy év alatt bekövetkezett 70 ezres csökkenése különösen lehangoló eredmény. És bár ezúttal legnagyobb részben az egzisztenciális bizonytalanság volt a felelős az elvándorlásért, mégiscsak a kettős állampolgárság adta hozzá az ugródeszkát, írja cikkében Gyurkovics Virág.
Semmilyen felelősség nem terheli a Vajdasági Magyar Szövetséget a szerbiai népszámlálás eredményei miatt, adta hírül a párt elnöksége, sőt úgy vélik, nélküle még lesújtóbb lenne az eredmény. A nemrég közzétett adatok sokkolták a vajdasági magyarságot, a magyarok száma Szerbiában a lélektani 200 ezer alá zuhant.
Mintegy hetvenezer magyarral lett kevesebb 2011 óta a Vajdaságban a tavalyi népszámlálás nemzeti hovatartozásra vonatkozó végleges adatai alapján – derül ki a szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal közléséből.
Néhány évtizeden belül a vajdasági magyar közösségi kultúra legfeljebb pár tízezres marad – mondja Losoncz Márk. Ez nagyjából olyan mértékű, mint a mostani szerbiai szlovák kisebbség. „És innentől kezdve, ha a közösség ennyire erőtlen és jelentéktelen lesz, felesleges arról beszélnünk, hogy a kultúra vagy a politika milyen lesz, ami nagyon szomorú” – véli a filozófus.
Felkavarta a vajdasági magyar állóvizet az a nyílt levél, amelyet Losoncz Márk címzett a Vajdasági Magyar Szövetségnek. A filozófus szerint a VMSZ-nek – látszólag – nem érdeke, hogy a levelére reagáljon, hosszú távon mégis ez növelhetné a közösség politikai és erkölcsi erejét, belső kohézióját. Ha válaszol, akkor „Pásztor István nem VMSZ-elnök lesz, hanem egy a szabad vajdasági honpolgárok közül, és neki ez persze kényelmetlen, mert ő ahhoz szokott, hogy elnökként parancsolgasson” – teszi hozzá.
A Vajdasági Magyar Szövetségre leadott szavazatok száma évről évre csappan – mondja Losoncz Márk. „Ha megnézzük az Magyar Nemzeti Tanács-választásokat, azt látjuk, hogy ma már tulajdonképpen két településnyi magyar szavaz a VMSZ-re, és ez nevetséges” – teszi hozzá a filozófus azzal, hogy megvan a maga szimbolikus szerepe és hatalmi dinamikája a Vučić-Orbán erőtérben, de a VMSZ egy nevetséges hatalmi erővé vált.
Felfüggeszti politikai tevékenységét, de civil szervezetként tovább működik a Magyar Mozgalom nevű vajdasági magyar szervezet – jelentette be Sövény Ferenc, a mozgalom vezetője a vajdasági közszolgálati televízióban (RTV).
Orbán Viktor nagy-magyarországos sála körül kialakult polémiáról a szerb média jelentős része beszámolt, de kritikai reflexiót mindössze néhány olyan független sajtóorgánum fűzött a hírhez, mint a Vreme, amely párhuzamba állítja a Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet Nagy-Albánia térképével, azzal a megjegyezéssel, hogy míg Belgrád az egyikre hevesen reagál, a másikra egyáltalán nem – írja Gyurkovics Virág véleménycikkében.
A november 13-ai vajdasági nemzeti tanácsi választásokon mindössze egyetlen lista indul, a Magyar Összefogás listája, amely 35 tagjának a többsége a VMSZ párttagja. Az egyetlen lista a szavazólapon a vajdasági magyar közélet kudarca is – írja Gyurkovics Virág véleménycikkében.
A vajdasági magyar közélet keserű szájízzel fogadta, hogy a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője Milenko Jovanov lett. Ő néhány éve még nyelvrendőrséggel ellenőriztette volna, hogy mindenki elsajátította-e Szerbia államnyelvét, mára pedig a vajdasági magyar érdekképviselet egyik kiemelt politikai partnere lett.
A Vajdasági Magyar Szövetség megtartaná az új kormányban a képviselőház alelnöki tisztségét és a hét államtitkári helyet. Azokat a helyeket, például az oktatásügyit, a mezőgazdaságit, az infrastruktúraügyit stb., amelyek fontosak a magyar közösségnek.